Tízből négy kétéltűt a kihalás fenyeget
2023. október 4. – 20:26
Az éghajlatváltozás, a betegségek és az élőhelyek elpusztítása miatt kihalás fenyegeti a világ kétéltűinek 41 százalékát – idézett az MTI egy szerdán közzétett jelentést.
A kétéltűekről szóló tanulmány ezernél is több természetvédő közreműködésével készült. A nyolcezer kétéltű faj példányait vizsgáló dokumentumból kiderül: a 2004-es első értékelésük óta tovább romlott a világ kétéltűinek helyzete.
Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt felborult a Föld természeti egyensúlya, melynek legnagyobb vesztesei a növény- és állatvilág.
A gerincesek közül a kétéltűek helyzete a legsúlyosabb, utánuk jönnek az emlősök 28 százalékos, a hüllők 21 százalékos, majd a madarak 13 százalékos veszélyeztetettségi aránnyal.
„A védett területek azonosítását és a természetvédelmi tervezést a legtöbb esetben az emlősök és a madarak igényeihez illesztik”
– mondta Jennifer Luedtke, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, a texasi székhelyű Re:wild nevű nonprofit szervezet természetvédője, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kétéltűekkel foglalkozó szakértő csoport vörös listájának helyettes irányítója.
„Egy globális mozgalomra van szükség, amely felgyorsítja a világ kétéltű egyedeinek visszaállítását” – mondta Kelsey Neam, a tanulmány egyik társszerzője. Szerinte a kétéltűek különösen érzékenyek a környezetük változásaira – részben azért is, mert a bőrükön keresztül lélegeznek.
A természetes élőhelyek megszűnése a veszélyeztetett kétéltű fajok 93 százalékát érinti, de egyre nagyobb arányban kerülnek veszélybe betegségek és az éghajlatváltozás miatt.
A veszélyeztetett kétéltű fajok nagyobb populációi a Karib-tenger szigetein, Mexikóban, Közép-Amerikában, az Andok trópusi területein, Indiában, Srí Lankán, Kamerunban, Nigériában és Madagaszkáron találhatók.
„A kétéltűek szövetségeseink a bolygónk egészségének megértésében. Amikor védelmünkbe vesszük és helyreállítjuk a kétéltűek populációját, a szárazföldi és a vízi élőlények ökoszisztémáját védjük meg és állítjuk helyre, megőrizzük a Föld genetikai sokszínűségét, és olyan jövőbe fektetünk be, amelyben minden élet, beleértve az embert is, virágzásnak indulhat” – tette hozzá Jennifer Luedtke.
A mérések kezdete, vagyis 1880 óta az idei volt a legmelegebb nyár a Földön, közölte nemrég a NASA. Itthon az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az idei nyár a tizenkettedik legmelegebb volt 1901 óta. A középhőmérséklet országos átlagban 21,6 fok volt, ami 0,8 fokkal magasabb az 1991–2020-as éghajlati normálnál.
