Vonzza a krokodilokat a kétségbeesett gyereksírás
2023. augusztus 11. – 12:15
Az emberek nehezen ignorálják a gyereksírást. De nemcsak mi vagyunk ezzel így, hanem sok más emlős is – őzek például reagálnak emberi csecsemők, macskák és bébifókák sírására. Ez egy evolúciós reflex lehet.
Egy új kutatás szerint hasonló reflex alakult ki a nílusi krokodiloknál is. Persze azzal az apró különbséggel, hogy a krokodilok nem segítő szándéktól hajtva sietnek a csecsemőhöz, hanem egy gyors nasi reményében – írja a ScienceAlert.
A Saint-étienne-i Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy egy marokkói állatkert krokodiljai hogyan reagálnak négy év alatti főemlősgyermekek sírására. Arra jutottak, hogy ez a sírástól függ.
Több különböző kategóriájú sírást játszottak le a tónál. A besorolás azon múlott, hogy a gyerek mennyire volt veszélyes helyzetben. Az emberi hangoknál például alacsony kockázatú helyzetnek számít, ha egy baba otthon, fürdetés közben sírdogál, magasnak pedig az, amikor zokog, mert oltást kap. A hangokat 18 különböző akusztikus változó alapján és három akusztikai dimenzió (például hangmagasság) alapján csoportosították.
A hangok lejátszása során észrevették, hogy az állatok reakciója függött attól, hogy mekkora veszélyben volt a hang forrása. Alacsony veszélyhelyzeti sírásra például csak a krokik egyötöde kapta fel a fejét, míg magas veszélyfaktorú sírásra az állatok egyharmada reagált. Volt, amelyik megharapta a hangszórót.
Az emberek a hangmagasság alapján mérik be, mekkora bajban van a gyerek, de ez például más fajokkal nem működik, mert a bonobókölykök magasabb hangon sírnak, mint az embergyerekek, még ha nincsenek is akkora bajban. A krokodilok inkább például a diszharmóniára vagy a hang remegésére hagyatkoznak. Egyébként jól is teszik, mert általában minél nagyobb veszélyben érzi magát egy fiatal préda, a ragadozó számára annál könnyebb elkapni. A krokodilok módszere annyiban hatékonyabbnak tűnik, hogy kevésbé függ a préda fajától, jobban belövik, mégis mekkora veszélyben érzi magát a gyerek, kölyök. A tanulmány a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című szaklapban jelent meg.
