Ha meleg van, bántjuk egymást és magunkat is

A 24 éves Gabriel Infante 2022. június 22-én reggel dolgozni ment a B Comm Constructors nevű cég telephelyére a texasi San Antonióban. Munkát vállalt a főiskola mellett, hogy több pénze legyen a tanulásra, egy barátjával együtt jelentkeztek a céghez. Aznap internetkábelt kellett fektetniük az utcán, amit rendben el is kezdtek, de ahogy a nap egyre feljebb kúszott az égen, Infante zavart lett. Barátja kihívta a mentőket, és hideg vízzel próbálta hűteni, közben a munkafelügyelő erősködött, hogy inkább a rendőröket kellene hívni, mert Infante biztosan drogozott.

Infante még aznap meghalt, a kórházban megállapították, hogy hőgutát kapott. Testhőmérséklete 43,2 Celsius-fokra emelkedett. Aznap San Antoniót brutális, 37-38 fokos kánikula sújtotta, ez ráadásul magas páratartalommal is társult. Ilyen időben kellett Infantének és munkatársainak a szabadban dolgozniuk. Infante anyja most egymillió dolláros kártérítést követel a fia munkáltatójától, a cég viszont azt állítja, baleset történt.

Világszerte minden évben Gabriel Infantéhoz hasonlóan emberek ezrei halnak bele az elviselhetetlen hőségbe, és ahogy a bolygó melegszik, és minden nyáron rekord- vagy rekordközeli hőmérsékleteket mérünk az összes kontinensen, csak egyre több lesz az áldozat. Már nem is csupán a szabadban dolgozó fizikai munkásokról van szó, hanem olyanokról is, akik légkondicionáló nélküli otthonukban kapnak hőgutát.

Erőszak, gyilkosság, depresszió

A kánikula azonban nem csupán a testünket képes összeroppantani, az agyunkat is megviseli. Hőhullámok idején megnő a bűnözés, és erőszakosabbá válnak az emberek. Kánikulában még a Twitteren is több a gyűlöletbeszéd, mindenki idegesebb, agresszívabb, türelmetlenebb.

Az erőszakos bűncselekmények és a meleg közti összefüggést már a 19. században, az első bűnözési statisztikák idején észrevették. Már azokból is nyilvánvaló volt, hogy a nyári hónapokban gyakrabban tesznek egymásban kárt az emberek, míg télen a tulajdon elleni erőszak a jellemzőbb.

Ezt a megfigyelést az utóbbi évek rekordközeli európai és amerikai hőhullámai is igazolták, emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma, és a segélyhívót is gyakrabban használták az emberek. Sőt, a Dél-afrikai Köztársaságban még azt is kimutatták, hogy a hőmérséklet minden Celsius-fokos emelkedésével 1,5 százalékkal nő a gyilkosságok száma is. Ehhez hasonló összefüggéseket mutatott a mexikói, a görög, a tajvani, a finn, a spanyol és az amerikai bűnözési statisztikák elemzése is.

A legújabb kutatási irány pedig a mentális betegségek és a hőmérséklet alakulása közti korreláció kimutatása. Shabab Wahid, a washingtoni Georgetown Egyetem kutatója friss tanulmányában például azt írta, a hőmérséklet emelkedésével a depresszióval és szorongással küszködők száma is nő.

„Egyre több olyan tudományos cikk születik, ami azonosítja ezt a kapcsolatot az éghajlati tényezők és a mentális egészségünk romlása között. És minden jel arra mutat, hogy ahogy a felmelegedés sem áll meg, ezek a kapcsolatok is erősödni fognak” – mondta a kutató a Time magazinnak.

Egy 2018-as tanulmányban pedig Marshall Burke, a Stanford Egyetem közgazdásza azt mutatta ki, hogy az Egyesült Államokban és Mexikóban minden 1 Celsius-fokos emelkedés az átlaghőmérsékletben 1 százalékkal dobja meg az öngyilkosságok arányát az éves többlethalálozáson belül. A tanulmány szerint, ha a globális hőmérséklet emelkedése tovább folytatódik, az az öngyilkossági ráta olyan változását hozhatja magával, amely a gazdasági recesszió, az öngyilkosság-megelőzési programok vagy a fegyverkorlátozási törvények becsült hatásával összemérhető.

Robin Cooper, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem professzora szerint „el kell kezdenünk végre mentálhigiénés krízisként is tekinteni a klímaváltozásra”, ha ugyanis figyelmen kívül hagyjuk, hogy a lakóhelyünk felmelegedése széles körű közegészségügyi fenyegetést is jelent, akkor nem tudunk megfelelően felkészülni a következő évtizedek megpróbáltatásaira. Cooper azt mondta, több pénzt kell szánnunk az ezzel kapcsolatos kutatásokra, hiszen rengeteg a homályos folt a tudományterületen.

Azt például tudjuk, hogy a hőség befolyásolja az agyműködést, de egyelőre kevés ismeretünk van arról, pontosan hogyan történik ez. A kánikula ugyanis az alvásminőség rontásán keresztül is hat számtalan életfunkcióra, de közvetlenül is befolyásolja bizonyos hormonok és neurotranszmitterek munkáját. Az sem teljesen világos, miért van az, hogy a legtöbb öngyilkossági kísérlet nem feltétlenül a legforróbb napokon történik, hanem amikor a hőmérséklet kíméletlenül nőni kezd. Ugyanez vonatkozik a mániás hangulatzavarokra is.

A jó alvás mindennél fontosabb

Az, hogy a bolygó emelkedő hőmérséklete rontja az alvásminőséget, bizonyított tény, az alvásfigyelő karkötők adatainak elemzése pontosan kimutatja ezt. A kánikula hatására erősödő mentális zavarok jelentős részét pedig minden bizonnyal a kialvatlanság okozza.

Kutatások szerint 16-19 Celsius-fokos hőmérséklet ideális a kielégítő alváshoz, és nem nehéz belátni, hogy hőhullámok idején ennyire csak légkondival lehet lehűteni a hálószobánkat, sőt néha még azzal sem. Akinek tehát nincs légkondicionálója, az nem tud ideális hőmérsékleten aludni. Emiatt nem alszunk eleget és nem is alszunk elég mélyen, ha pedig ez több napon át tart, az ingerlékenységhez, összpontosítási zavarokhoz és akár memóriazavarokhoz is vezethet.

Nem nehéz belátni, hogy ilyen állapotban az emberek a munkahelyükön sem tudnak megfelelően teljesíteni, képtelenek odafigyelni a feladataikra. Egy irodában ez még talán nem akkora probléma, gyárakban és veszélyes üzemekben azonban az, és ilyen munkahelyeken a jövőben mindent el kell követniük a munkáltatóknak annak elkerülésére, hogy kánikula idején emelkedjen az üzemi balesetek száma.

A kutatások azt is valószínűsítik, hogy a hőmérséklet növekedése az emberi szervezet szerotonintermelésére is hatással van. A szerotonin nevű neurotranszmitter nem csupán a hangulatunkra hat, és segít az agresszív viselkedés féken tartásában, de az alvás szabályozásában is fontos szerepe van, valamint információt közvetít a bőrünk hőmérsékletéről az agyunk hőszabályozási központjába, a hipotalamuszba. A depresszióban szenvedőknél ez a funkció gyakran nem működik megfelelően, de ezek a problémák hatékonyan enyhíthetők azzal, ha a betegek szelektív szerotoninvisszavétel-gátló antidepresszánsokat szednek. Eszerint pedig mindenképp összefüggés kell hogy legyen a hőterhelés és a szerotonintermelés között – állítják a Time magazinnak nyilatkozó kutatók.

Az, hogy kánikula idején ingerlékenyebbek az emberek, természetes. Érdemes ezt észben tartani és igyekezni különösen kedvesnek lenni ilyenkor másokkal. Mindenkire hat a forróság, az amerikaifoci-bírók keményebb büntetéseket adnak, a munkavállalók nagyobb eséllyel mondanak fel, az újságírók is negatívabb szavakat használnak, ha nagyon meleg van. Összességében mindenki boldogtalanabb, mint amilyen lehetne.