Súlyosan pusztítják a vegetációtüzek az európai természetvédelmi területeket

A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek, írja a Másfél fok. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása. Például a 2021-es törökországi erdőtüzek által érintett fajok 7,4 százaléka a sebezhető kategóriába esett a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája alapján.

A 2022-es év Magyarországon is kedvezőtlenül alakult a tüzek szempontjából: a leégett területek körülbelül fele Natura 2000-es besorolású volt. Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, a globális felmelegedés pedig kedvezőbb környezetet teremt a tüzeknek – figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok azonban segíthetik az emberi tényezőkből fakadó tüzek csökkentését. A jövőben valószínűsíthetően több és intenzívebb vegetációtűzre kell felkészülnünk, és annak érdekében, hogy csökkenthessük a potenciális károkat, a klímaváltozás mérséklése mellett az alkalmazkodás is elengedhetetlen.

2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve az Európai Unióban. 2022-ben 837 212 hektár nagyságú terület égett le, ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 342 hektár).

A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak.

Mivel a tűz nem ismer határokat és egyezményeket, a védett területeket sem kíméli: az összes leégett terület kb. 44 százaléka Natura 2000-es volt, ez az elmúlt 10 évet tekintve rekordnak számít.

A déli területek a legveszélyeztetettebbek

A legnagyobb mértékben (körülbelül 75 százalék) Spanyolországot, Romániát és Portugáliát érintette a védett területek vesztesége. A természetvédelmi területek leégése önmagában is veszteség, de további negatív hatás, hogy a biodiverzitás is csökkenhet és veszélyeztett fajok élőhelye semmisülhet meg.

A tüzek számára legkedvezőbb feltételek jellemzően a kontinens déli régióiban találhatók és ez több területen magas ökológiai sérülékenységgel párosul (például Spanyolország, Olaszország), de a skandináv országok és a Brit szigetvilág kivételével szinte egész Európa érintett.

Az IUCN Vörös Listája (IUCN Red List) szerinti fenyegetett fajok magasabb száma több esetben olyan területre esik (például Nyugat-Törökország, Dél-Franciaország), ahol a vegetációtüzek kockázata is magas, így jelentős károkat okozhat egy-egy tűz a biodiverzitást tekintve is.

2021-hez képest több országban is rosszabb volt a helyzet tavaly a vegetációtüzeket tekintve, de előfordulnak kivételek is: Görögországban például csökkenés lépett fel az elmúlt két évet összehasonlítva. Itt 2021 volt extrém év, 2022 már átlagosnak volt tekinthető. A legtöbb tűz júliusban fordult elő, a legnagyobb 4000 hektár feletti területet érintett, de további öt eset is meghaladta az 1000 hektárt. A teljes leégett terület 41%-a tartozott Natura 2000-es besorolásba. Törökországban is 2021 volt súlyosabb, amihez képest 2022 enyhének mondható.

Magyarországot kedvezőtlenül érintette a 2022-es év: 92 tűzeset és 7960 ha leégett terület, ami több mint tízszerese az elmúlt évtized átlagának.

Egy korai csúcs figyelhető meg márciusban a vegetációtüzeket tekintve, ez okozta a legtöbb kárt. A két legnagyobb területű (nagyobb, mint 700 hektár) eset azonban nyáron, júliusban és augusztusban fordult elő. Hazánkban a leégett terület körülbelül fele volt Natura 2000-es (4297 hektár), ami a teljes országban levő Natura 2000-es területek 0,039 százalékát teszi ki.

Az úgynevezett tűzidőjárás index (FWI: Fire Weather Index) a tűz intenzitását jelzi, a terjedési sebesség és az elégett anyag mennyiségének kombinálásával; az 50-es érték már meglehetősen extrémnek számít. Ez az index Magyarországon 2022 nyarán jóval az átlagos érték felett (sőt, esetenként a 90. percentilis érték felett) alakult. A márciusi csúcs is kirajzolódik, augusztus közepétől viszont az év hátralevő részében már csak az átlag alatti, vagy átlag közeli értékek fordultak elő.a.

A szomszédos Ausztriában nyolc nagyobb tűz keletkezett tavaly, egy évtizede ez volt a legrosszabb ebből a szempontból. A legnagyobb februárban alakult ki, ekkor 332 hektárt értintett a pusztítás. Horvátországban 2022-ben körülbelül háromszor rosszabb volt a helyzet az előző évhez képest, de még mindig sokkal jobb, mint 2017-ben. A két legnagyobb tűzeset 4000 hektár körüli méretű területet érintett.

Az Ibériai-félsziget is megszenvedte a tűzeseteket tavaly. Portugáliában 2017 óta ez volt a legrosszabb tűzidőszak, az EU országai közül a harmadik leginkább értintett volt. A hat évvel ezelőtti esettel összefüggésben portugál fiatalok fordultak bírósághoz, az éghajlatváltozással kapcsolatos tétlenség és ennek életveszélyt jelentő hatásának ügyével.

Spanyolországban is rekordnak számít 2022 az elmúlt évtizedet tekintve. Januárban sok kisebb tűz alakult ki, de a legnagyobb károk nyáron keletkeztek: júliusban a legnagyobb kiterjedésű eset 32 528 hektárt érintett.

Nemcsak a fák, az erdő többi lakója is veszélyben van

Törökországban nem tavaly, hanem 2021-ben voltak igazán pusztító vegetációtüzek. Megvizsgálták, hogy egy 4210 km² kiterjedésű terület biodiverzitását hogyan érintették a tüzek. 696 km² sérült, amely számtalan növény- és állatfaj, ezen belül is 56 emlősfaj (denevérek, macskafélék, rágcsálók, nagytestű emlősök) élőhelyéül szolgált. Ezen fajok 88 százaléka nem fenyegetett, de 3,7 százalék a mérsékelten fenyegetett és 7,4 százalék a sebezhető kategóriába esik a Vörös Lista alapján.

A nagyobb testű emlősöket kétféleképp is érinti a tűz: egyrészt közvetlen sérülést okozhat (vagy akár elhalálozást), másrészt közvetett hatások által migrációra kényszerülhetnek, az addigi élőhelyük károsodása, elpusztulása miatt. A török vizsgálat szerint néhány faj idővel regenerálódik a tűz után, az aktivitást és a terület visszafoglalását tekintve is.

Tehát fontos, hogy a leégett részeket ne foglalják el és alakítsák át például mezőgazdasági területté, mert idővel visszatérhet a természet.

Égető jövőkép

Európában a hőmérséklet emelkedése várható a következő évtizedekben és a nyári aszály fokozódása is valószínűsíthető, elsősorban a déli területeken.

A meleg és száraz időjárási körülmények pedig kedveznek a vegetációtüzek számára, ezért azok gyakoriságában és intenzitásában is növekedés várható a kontinensen, csupán néhány észak-európai területen lesz kedvezőbb a helyzet, különösen a mediterrán régiókban lesz rosszabb a helyzet, ahol már most is gyakran néznek szembe a tűzveszéllyel.

Ha a jelenlegi értékhez képest 3 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor 15 millióval növekedhet meg azon emberek száma, akik évente legalább 10 napon keresztül magas vagy extrém tűzveszélynek vannak kitéve. Ha azonban 1,5 foknál korlátozzuk a felmelegedést, akkor „csupán” harmadakkora a kockázat és 5 millióra tehető ez a szám.

A szimulációk szerint a jövőben a vegetációtüzek gyakoribbak lesznek (még akkor is, ha teljesítjük a 1,5 fokos célt), így a potenciális káros hatások csökkentésének érdekében elengedhetetlen az alkalmazkodás.

Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, de a figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok segíthetik ennek csökkentését.

Hosszútávon a kevésbé gyúlékony fajok preferálása, vagy a vegyes erdők is megoldást jelenthetnek. Továbbá a terület tudatos kezelése is csökkentheti a sebezhetőséget, például természetes akadályokkal (termőföld) meg lehet akadályozni a tűz terjedését és így csökkenteni a leégett területek nagyságát.

Az erdők fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, számos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. A klímaszabályozás mellett a szén- és vízciklusban, a biodiverzitásban és a levegő tisztításában is jelentős szerepet töltenek be; élőhelyet, élelmet, orvosságot, faanyagot, munkahelyet biztosítanak. Ezért is fontos, hogy minél hamarabb radikális csökkenés kezdődjön az üvegházgázok kibocsátásában, mivel csak így van esély arra, hogy a tűz számára kedvező feltételek kialakulását visszafogjuk.