Koponyadarabokból próbálnak rájönni, milyen betegségtől vesztette el a hallását és halt meg Beethoven

2023. július 20. – 19:53

Másolás

Vágólapra másolva

A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770-1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait – írja az MTI. A cél az lenne, hogy kiderítsék, milyen betegség miatt kezdett el romlani már fiatal korában a zeneszerző egészségügyi állapota, egyelőre azonban az is kérdéses, eredetiek-e a csontok.

A két darab tenyérnyi és tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, Beethoven újratemetésekor távolították el. A maradványokat utoljára az Egyesült Államokban őrizték. A szaknyelvben Seligmann-töredékeknek nevezett csontok hitelessége körüli aggályokat az év végéig próbálják eloszlatni.

Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy Beethoven már fiatal éveiben, amikor egészségi állapota romlásnak indult és kezdte elveszteni hallását, azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát.

Fotó: Eva Manhart / AFP
Fotó: Eva Manhart / AFP

A két nagyobb darab állítólag Beethovan nyakszirtcsontjából, valamint a jobboldali halántékcsontból származik. A maradványok egyelőre nem tekinthetők meg, mivel a következő hónapokban még tanulmányozni fogják őket. Egyes amerikai kutatók ugyanis felvetették, hogy a koponyacsontok talán nem is Beethoventől származnak.

Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője ugyanakkor erre vonatkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy „semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének”. A szakértő két bizonyítékot is felhozott állítása alátámasztására. Mint mondta, a megőrzött maradványok formája és a fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról 1863-ban készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek.

Másrészt az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek. A koponyadarabokban szintén ezt tapasztalták. Reiter hangsúlyozta: sosem tették közzé, hogy a csontokban is megemelkedett ólomszintet találtak. Hozzátette, hogy szükség esetén a mostani vizsgálatok megismétlik ezeket a méréseket. Mindeközben egy másik vizsgálat is zajlik, amely pontot tehet a vita végére: néhány napja a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben DNS-mintákat vettek a Seligmann-töredékekből, amit összehasonlítanak a Beethoven hajtincseiből kinyert örökítőanyaggal.

A végső eredményeket az év végéig várják. Reiter szerint akkor talán már tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását és végül miben halt meg.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!