Huszonötször több hőségnap is lehet Budapesten a század végére

1981–2010 között évente átlagosan két hőségnap volt a fővárosban, a század közepére 18–28, a század végére pedig 24-50 olyan nap lehet, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot. A pesszimistább forgatókönyv szerint 25-ször több hőségnap is lehet Budapesten a század végére – írja a Másfélfok főváros-specifikus elemzésében.

A zöldfelületek teljes aránya 45,7 százalék Budapesten, de az átlag torzít, mert ezt a számot a kiterjedt budai zöldfelületek húzzák fel.

Egyes belvárosi részeken ez az arány közel nulla százalék.

A városi zöldfelületek aránya három belvárosi kerületben nagyon alacsony, a VII. kerületben 1,1 százalék, az V. kerületben 3,4 százalék a VI. kerületben 6,1 százalék. Az elemzés szerint kimutathatóan magas korreláció van a zöldfelületek mennyisége (hiánya) és a hőségnapok száma között.

Mi segíthet?

Persze a pesszimista forgatókönyvek szerint sokan azt mondanák, ezen a helyzeten már semmi nem segíthet, de azért a cikk tesz néhány megállapítást, amikkel még lehet lassítani a felmelegedést.

• Radikális szemléletváltásra van szükség: a városi fákat, cserjéket, fa- és cserjesorokat ugyanúgy közműnek kellene tekinteni, mint például a víz- vagy gázvezetékeket.
• A jelenlegi zöldfelületeket kiemelt gondossággal szükséges óvni és kezelni, azok további csökkenését minden eszközzel meg kell akadályozni.
• Annak érdekében, hogy Budapest élhetőbb, egészségesebb és szebb város legyen, új zöldfelületek létrehozása indokolt.
• Szükséges a kizárólag pázsittal borított felületek csökkentése, mivel ezen felületeken a rövidre vágott fű hamar kiég, és kiszárad a talaj.
• Az új faültetések esetén indokolt innovatív, a fák gyökérzetének kedvezőbb feltételeket biztosító technológiák alkalmazása.