A szálloda, amelyben Arany János, az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo is lakott
2023. június 9. – 19:34
Aki gyakran jár a Margit-szigeten, és nem marad a déli csücsökben, az biztosan találkozott már a Grand Hotellel, vagy jelenlegi nevén az Ensana Grand Margitszigettel: ott bújik meg a fák között, igazán csak a futópályáról lehet megcsodálni, a szépsége pedig még feltűnőbb, ha a mellette található termálfürdő-rémálomhoz viszonyítjuk. Nem csoda, hiszen Ybl Miklós tervezte. Amúgy lakott benne Arany János, Bródy Sándor és Krúdy Gyula, itt gyakorolt az Aranycsapat az angolok elleni 1953-as rangadóra, de a portugál focicsapat is kibérelte – mármint az egészet, hónapokra. Ahogy azt sejteni lehet, a 150 éves épületnek gazdag történelme van. A Hosszúlépés. Járunk? csapatával, illetve Saly Noémi várostörténésszel képletesen és szó szerint is körbejártuk a szállót.
A Margit-sziget minden őslakos fővárosi és vidékről bevándorló számára kultikus hely: van, aki szabadidős tevékenységek, van, aki az éjszakai élet miatt, de az szinte biztos, hogy mindenki járt már itt. A történetét is nagyjából ismerjük: a középkorban Nyulak szigetének hívták, itt állt a Domonkos-rendi apácák kolostora, amelynek a romjai még mindig láthatók, a mai nevét pedig Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla lányáról kapta, aki ebben a kolostorban töltötte életének jelentős részét.
Nyulak szigete? Könnyen lehet, hogy mégsem
Saly Noémi szerint valószínűsíthető, hogy a sziget középkori neve egy félrefordítás következménye. A „nyulak szigete” latinul „Insula leporum”, az „Insula leprorum” egy plusz r betűvel azonban teljesen mást jelent: a leprások szigetét. Ami valószínűleg fedi is a valóságot, hiszen ide hozhatták a középkorban futótűzként terjedő lepra áldozatait. „A keresztesek behozták az országba a leprát, és a betegeket el kellett különíteni. A térségben a Margit-sziget tökéletes hely volt erre. Tehát benne van a pakliban, hogy itt valójában leprosorium, vagyis leprakórház működött, és az apácák a betegeket sikálták a gyógyvízzel” – mondja a várostörténész.
Azt már kevesebben tudják, hogy az ikonikus sziget Budapest közepén eredetileg három szigetből állt. Az északi végén volt a Fürdő-sziget, ahol még az ókori rómaiak csapolták a gyógyvizet, és ahol még a 19. században is láthatók voltak a római romok, ha elég alacsony volt a vízszint. Ez végül az enyészeté lett, hiszen veszélyes volt a hajósok számára, zátonyként akadályozta a vízi forgalmat – jött tehát a Mars kotróhajó, és eltüntette. A mai sziget déli részén állt a Festő-sziget, amely a nevét valószínűleg az óbudai oldalon található kékfestő műhelyekről kapta.
A középső nyúlvány, ami a mai Margit-sziget jelentős részét adja, sokkal karcsúbb volt, de az egyesítéssel és a védműrendszer kiépítésével kiszélesedett. „Megépült ez a hatalmas védműrendszer, ami a Margit-szigetet övezi, és ami megakadályozza, hogy a Duna levigye az egészet Csepelre.
A víz ugyanis mindig az északi részt bontotta, a délihez pedig kicsit hozzáépített, így cammogott lefelé a sziget” – mondja Saly Noémi, aki nem mellékesen éppen könyvet ír az egykori Margitszigeti Nagyszállóról.
Szocialista rémálom a gyönyörű Margit fürdő helyén
Egészen a 19. századig nem egyesült a három sziget, a főszigetet pedig 1790-ben először Sándor Lipót főherceg kapta meg, majd öccse, József nádor, vagyis a király földi helytartója, a palatinus igazgatta egy ideig. Érdekesség, hogy 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt, József nádor nyaralójában találkoztak.
Zsigmondy Vilmos bányamérnök volt az, aki rájött, hogy a sziget alatt gyógyvíz van, ugyanő volt, aki a mai Széchenyi Gyógyfürdő helyén lefúrt a megfelelő mélységig. „Ybl Miklós tervezte a fürdőt, ami a mostani termálfürdő helyén állt. Gyönyörű volt, templomi belső terekre, zenepavilonra, kávéházra, étteremre kell gondolni” – mondja Saly Noémi. Építettek például egy ivócsarnokot, aminek a bevételét egy az egyben a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete árvaházának ajándékozták.
A két világháború között a Margit fürdőhöz tartozott a Palatinus Szanatórium és a többi szigeti szálloda is. Az épület aztán a második világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy végül az 1956-os árvíz után teljesen lebontották. Helyén ma az Ensana Thermal Margitsziget áll, amelyet belülről pár éve teljesen felújítottak ugyan, kívülről azonban még mindig horror, nincs mit szépíteni.
Nyulak szigete – mégis?
Bár az eredeti elnevezés valószínűleg sántít, a nyulakhoz mégis van köze a Margit-szigetnek. 1918-tól 1928-ig Kraszner Menyhért volt a Nagyszálló igazgatója, az ő idején történt, hogy az óbudai nyulak átkeltek a befagyott Duna jegén, és megrágták a legdrágább, legegzotikusabb facsemetéket. Amikor az üvegházba is bejutottak, a szálló igazgatójának elege lett: hajtóvadászatot indított ellenük, kutyákkal, puskákkal, minden egyébbel, és végül az utolsó példányig sikerült őket begyűjteni vagy elpusztítani. Ettől függetlenül a nyulak, ha csak néhány napra is, tényleg átvehették az uralmat a sziget felett.
És az megvan, hogy Arany János, az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo egy hotelben száll meg?
Az 1880-as évektől nagyjából az első világháborúig divat volt, hogy aki megengedhette magának, az hónapokra, akár évekre bérelt hotelszobát: így volt állandó lakója a Margit-szigetnek például Bródy Sándor vagy Arany János, utóbbi itt írta például az Őszikék-verseit, és még térképet is firkantott a szigetről egy Törökország-térkép hátuljára. Saly Noémi azt is elmondta, hogy bár itt csodálkozott rá rendszeresen az író a tölgyfákra, sok szakértő szerint nem is tölgyek voltak azok, hanem hársfák és platánfák – sőt esetenként még vadnarancs is. Hunyady Sándor írót, akit nem vetett fel a pénz, amikor a Nagyszállóban dolgozott, a szintén itt élő, és szintén szegénységben tengődő Helyes Gyuri bácsi tanította meg varjat sütni, hogy ne haljon éhen.
Nem csak az írókat vonzotta a Nagyszálló: ez volt az Aranycsapat állandó bázisa, és itt edzettek az 1953-as, Anglia elleni rangadóra, ami könnyen lehet, hogy nem végződött volna a világraszóló 6:3-as győzelemmel, ha a Margit-szigeti Nagyréten a filmgyárból hozott ködgépekkel nem imitálják azt, milyen körülmények között kell majd focizniuk a ködös Albionban.
Az Aranycsapat után majdnem hetven évvel a portugál válogatott is a szállót választotta bázisául a 2021-es Európa-bajnokság alatt, Cristiano Ronaldo például a 271-es lakosztályban szállt meg.
A szállóhoz 1926-ban toldalékszárnyat építettek, ami szanatóriumi szárnyként kórházi színvonalon működött, majd az 1960-as években hozzátoldották az úgynevezett „lepényépületet”, amelyben ma az étterem és a konyha működik. Az átalakítást a dolgozók biztosan megköszönték: amikor 1933-ban az Astoriát is működtető Gellér Mihály átvette a szállót, az étterem és a konyha között 24 lépcsőfok volt – a pincéreknek ezt kellett mindennap több százszor megjárniuk. A lepényépülettel egy szintre került a kettő, ami már sokkal kevésbé kellemetlen a dolgozók számára. A szálló egyébként idén egészen pontosan 150 éves, és az árvizek, toldások, átépítések ellenére a mai napig őrzi az Ybl Miklós által megálmodott küllemet.
Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.
