Ez lehet a legkorábbi dokumentált csók a világon

Írásos források dokumentálják, hogy az ókori Közel-Keleten is csókolóztak már az emberek 4500 évvel ezelőtt – állapították meg a Koppenhágai és az Oxfordi Egyetem kutatói a Science folyóiratban megjelent új tanulmányukban.

Korábban úgy gondolták, hogy a csókolózás Dél-Ázsia egy adott pontjából indult ki 3500 évvel ezelőtt, ahonnan más régiókra is átterjedhetett, ezzel egyidejűleg felgyorsítva a herpes simplex vírus terjedését. Dr. Troels Pank Arbøll és dr. Sophie Lund Rasmussen írásos források alapján viszont visszavezethető, hogy a legkorábbi mezopotámiai társadalmakban a csók már 4500 évvel ezelőtt is bevált gyakorlat volt, sőt, valószínűleg már sokkal korábban is gyakorolták. Ezzel a kutatással a csók történelmét mintegy ezer évvel sikerült korábbra tolni.

„Az ókori Mezopotámiában, amely a mai Irak és Szíria területén az Eufrátesz és a Tigris folyó között terült el, az emberek ékírással írtak agyagtáblákra. Sok ezer ilyen agyagtábla maradt fenn, amelyek egyértelmű példákat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a csókolózást az ókorban a romantikus intimitás részének tekintették, és része lehetett a baráti és a családi kapcsolatoknak” – mondta dr. Troels Pank Arbøll, a mezopotámiai orvostudomány történetének szakértője.

Szerinte a kutatás fontos tanulsága, hogy a csókolózás nem egyetlen régióban alakult ki, majd terjedt el a világon, hanem valószínűleg párhuzamosan nagyon sok területen gyakorolták már az ókorban is.

„A bonobók és csimpánzok, az ember legközelebbi élő rokonai is csókolóznak, ami arra utalhat, hogy a csókolózás az emberek alapvető viselkedése, ami megmagyarázza, hogy miért fordul elő különböző kultúrákban” – mondta dr. Sophie Lund Rasmussen.

Amellett, hogy a csókolózás fontos szociális viselkedés, szerepet játszhatott vírusok és baktériumok közvetítésében is. Az a felvetés azonban, hogy a csók egy hirtelen biológiai kiváltó tényező bizonyos kórokozók terjedése mögött, kétséges, írják a szakértők.