A stressz megszűntével visszafiatalodik a szervezet

A biológiai életkor megnőhet olyan stresszhatások közben, mint a terhesség, a Covid vagy a sürgősségi műtéti kezelések – derül ki abból a nemzetközi tanulmányból, amelynek egyik szerzője Kerepesi Csaba, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa.

Az MTI szemléje szerint a kutatók eredményei szerint

a stressz különböző formáira adott válaszként hirtelen megnő az emberek és egerek biológiai életkora. Ez az öregedés viszont a stresszből való felépülés után visszafordul.

A biológiai életkort mesterségesintelligencia-alapú, úgynevezett „epigenetikai öregedés órák” mérik. Bioinformatikusként és mesterségesintelligencia-kutatóként ezen órák alkalmazásában vett részt Kerepesi Csaba. Több, független, úgynevezett epigenetikai öregedési óra szerint

ezek a változások viszonylag rövid, napokban vagy hónapokban mérhető időszak alatt mennek végbe. Ugyanakkor a tanulmány eredményei alapján a biológiai öregedés nem egyirányú, fluktuációk is megfigyelhetők benne, a biológiai öregedés gyakorlatilag visszafordítható.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy az élő szervezetek biológiai életkora folyamatosan nő, ugyanakkor, mint írták, mára egyértelművé vált, hogy a biológiai életkor nincs elválaszthatatlanul összekapcsolva a kronológiai életkorral (azaz a születésünk óta eltelt idővel). Ezt olyan mesterségesintelligencia-eszközöknek köszönhetően sikerült megmutatni, amelyek nagy adathalmazokból tanulnak és olyan matematikai modelleket építenek, amelyek képesek az életkor előrejelzésére.

Az egyének biológiailag idősebbek vagy fiatalabbak lehetnek, mint amennyit kronológiai életkoruk mutat. Az állatmodellekben és az emberekben egyre több bizonyíték utal arra, hogy

az epigenetikai órák által mutatott biológiai életkort többek között betegségek, gyógyszeres kezelés, életmódbeli változások és környezeti hatások is befolyásolhatják.

Kerepesi Csaba és kollégái ilyen DNS-metilációs (vagy másképpen epigenetikai) órák alkalmazásával emberekben és egerekben mérték a biológiai életkor változásait különböző stresszhatások alatt és után. Az eredmények alapján a biológiai életkor a stressz hatására viszonylag rövid idő alatt megnőhet, viszont ez a növekedés átmeneti, és a stresszből való felépülést követően visszaáll az alapszintre.

A biológiai életkor átmeneti változásait okozták például nagyobb műtétek, terhesség és a súlyos Covid-19 is. Például

a traumás betegeknél a biológiai életkor erős és gyors növekedését mutatták ki sürgősségi műtétek után. Ugyanakkor ez a növekedés visszafordult, és a biológiai életkor a műtétet követő napokban visszaállt a kiindulási szintre. Egy tocilizumab nevű immunszuppresszív gyógyszer pedig fokozta a lábadozó Covid-19-betegek szintén megnövekedett biológiai életkorának helyreállítását. Hasonlóképpen a terhesség közben az anya biológiai életkora megnő, majd a szülés után egy kis idő elteltével helyreáll.

„Mivel a terhesség alatt olyan időskori betegségek lépnek fel, mint a cukorbetegség vagy szívbetegség, egy korábbi tanulmány felvetette, hogy a terhesség modellezhetné az öregedést. Ez összhangban van azzal, hogy az öregedésórákkal növekvő biológiai életkort mutattunk ki a terhesség alatt. A legizgalmasabb számomra azonban az volt, amikor kiderült, hogy a terhesség után 6-8 héttel szignifikánsan csökkent a biológiai életkor (azaz az a gépi tanulási modell által prediktált életkor). Először nem értettük, miért történik ez a megfiatalodás, de aztán más stresszfaktorokat és adathalmazokat megvizsgálva összeállt a kép” – magyarázta a közleményben Kerepesi Csaba.

A tanulmány, amely április 21-én jelent meg a Cell Metabolism című tudományos folyóiratban, eddig nem ismert dinamizmusokat tárt fel az öregedés ütemében, amelyek új irányokat nyithatnak meg az öregedés és megfiatalodás kutatásában.