A környezetszennyezés és a dohányzás jelentős mértékben csökkenti a nemzőképességet
2023. április 25. – 09:27
A környezetszennyezés, a dohányzás, a herevisszér-tágulat, a cukorbetegség, a here-daganatok és az életkor befolyásolhatják leginkább a hímivarsejtek minőségét egy minden eddiginél átfogóbb elemzés szerint. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint szakembereik csaknem 27 000 tanulmányból kiindulva összegezték a spermiumok örökítőanyagának károsodását okozó legveszélyesebb tényezőket.
A Reproductive Biology and Endocrinology című szaklapban nemrég megjelent tanulmányban a Semmelweis Egyetem kutatói azokat a faktorokat vizsgálták, amelyek érdemben befolyásolhatják a spermiumok örökítőanyagának töredezettségét.
„Az úgynevezett DNS-fragmentáció vizsgálat jelenleg az egyetlen evidenciaszintű módszer a hímivarsejtek működőképességének megállapításában. Ilyenkor a spermiumok örökítőanyag-tartalmát vesszük szemügyre, azt, hogy milyen arányban intaktak, illetve töredezettek. A DNS-fragmentáció összefüggést mutat a spermiumok megtermékenyítő képességével, a mesterséges megtermékenyítési eljárások sikerességével és a vetélések arányával is, bár jelenleg még sem a módszer, sem a határértékek nem tisztázottak egyértelműen” – közölte dr. Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetője.
Korábbi kutatások alapján azt vártuk, hogy a hímivarsejtek minősége 40 éves kor után kezd jelentősen romlani, de elemzésünk azt mutatta, hogy
50 éves kortól emelkedhet a DNS-töredezettség meghatározó mértékben – átlagosan 12,58 százalékkal ugrott meg ebben a korban a fiatalabb férfiakhoz képest.
Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy érdemes halogatni a gyermekvállalást, hiszen egyéb fontos paraméterek romolhatnak a kor előrehaladtával.
A dohányzás klinikai szempontból meghatározó mértékben, átlagosan 9,19 százalékkal növelheti a DNS-töredezettséget a nemdohányzókhoz képest. Az alkoholfogyasztásnak és a testsúlynak ugyan nem volt ilyen jelentős szerepe az örökítőanyag töredezettségében, de azt kimutatták, hogy több alkohol és a nagyobb testsúly több eltéréshez vezet.
A reprodukciós centrumok szakértői általában a viszonylag gyakori (2-3 naponta) ejakulációt is javasolni szokták a pácienseknek, azonban a mostani elemzés adatai szerint az ondótávozási szünet hossza nem volt releváns a DNS-fragmentációban.
A környezetszennyezés viszont károsan hatott a spermiumok minőségére. Az átnézett tanulmányok között például vizsgálták Olaszország egyik régióját, ahol az illegálisan lerakott mérgező hulladék miatt rendkívül nagy a környezetszennyezés. Egy másik publikációban acélgyári munkások adatait mérték, egy harmadikban pedig forgalmas kereszteződésben irányító rendőröket vizsgáltak.
A légszennyezés, a gyom- vagy rágcsálóirtó szereknek való kitettség átlagosan 9,68 százalékkal növelték a DNS-töredezettséget.
Bizonyos egészségügyi problémák szerepe is jól ismert a hímivarsejtek funkcióromlásában, ilyen például a herevisszér-tágulat (13,62%), a cukorháztartás zavara (hasonló mértékű), de a heretumorok is jelentősen befolyásolhatják azt (11,3%). Bizonyos fertőzések, például a Chlamydia és a HPV nem rontottak a spermiumok minőségén, ugyanakkor a bakteriális vagy más szexuális úton terjedő fertőzéseknél már kimutatható volt a DNS-fragmentáció növekedése (8,98 és 5,54 %).
„Meddő férfiaknál nagyobb arányban fordul elő örökítőanyag-károsodás a hímivarsejtekben, de arról még nincs hivatalos szakmai állásfoglalás, hogy pontosan hol húzódhat a határ a meddő és a termékeny férfiak között. A klinikai gyakorlatban jelenleg konszenzus értékeket használunk. Általában a 25 százalék alatti töredezettséget tekintjük optimálisnak, e felett a spontán fogamzás kialakulásának esélye csökken, 50 százalékos érték fölött pedig a lombikprogram sikeraránya is alacsonyabb” – közölte dr. Kopa Zsolt.
Korábbi kutatások szerint a nyugati, fejlett országokban a termékenységi arány hanyatlik: hatból egy pár meddőségi problémákkal küzd. Az okok sokfélék, de körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a férfiak és a nők között. Bár az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a nem ismert eredetű meddőségek aránya, az esetek kb. 30 százalékában még mindig nem találják az okokat.
A DNS-fragmentáció magas aránya lehet az egyik magyarázat. A szakemberek szerint ezért már a gyermektervezés időszakában érdemes az életmódfaktorokat optimalizálni, például letenni a cigarettát, rendszeresen sportolni és egészségesebben táplálkozni.
