Az életünket veszélyeztető aeroszolok nélkül akár 50%-kal erősebb lenne a globális felmelegedés

Az ipari forradalom óta az üvegházgázok mellett az aeroszolok kibocsátása is nőtt. Az aeroszolok, amik származhatnak természetes (például sivatagi por, tengeri só) vagy emberi tevékenységből fakadó forrásból (korom, kén-dioxid) összetett módon befolyásolják az éghajlatot. A Másfélfok cikke egy tavaly megjelent Nature tanulmányt szemléz, miszerint az aeroszolok összességében hűtik a légkört,

nélkülük 30-50%-kal erősebb lenne a globális felmelegedés

És míg az autókból és szénerőművekből kibocsátott szén-dioxid évszázadok alatt kerül csak ki a légkörből, az aeroszolok időtartama a légkörben rövid időtartamú – egy hónap alatt kikerülnek – ezáltal a hűtőhatásuk is.

Itt azonban fellép egy paradox helyzet: ugyanis az aeroszolok légszennyező anyagok, ami azt is jelenti, hogy halálos egészségügyi fenyegetést jelentenek mindannyiunk számára.

Évente körülbelül hétmillió ember hal meg szív- és tüdőbetegség miatt, amit a levegőben lebegő részecskék okoznak. Így egyértelműnek tűnhet, hogy abba kell hagynunk az aeroszolok kibocsátását.

Akkor azonban számolnunk kell azzal is, hogy megszűnik az éghajlatra gyakorolt hűtőhatásuk, miközben a bolygó csak tovább melegszik. Kínában és Európában például az aeroszol kibocsátás csökkentése és megszüntetése akár 40%-kal is felerősítheti a meleg időszakot.

Mindeközben az aeroszolkibocsátás hatással van a szélsőséges időjárási eseményekre is: árvizek kialakulására, de az aeroszolok voltak a fő okai a 20. század végén pusztító szárazságnak a Száhel övezetben, ami mintegy százezer ember halálához vezetett.

Az aeroszolokhoz hasonlóan hűtő hatása van a légkörbe kerülő homoknak és pornak is. A sivatagi por ugyanis befolyásolja a felhőképződést és a beérkező napsugarak mennyiségét. A Nature kutatása szerint a technológiai fejlődésnek és mezőgazdaságnak köszönhetően a légkörbe kerülő por mennyisége az 1800-as évek közepe óta nagyjából 55%-kal nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest. A por szintén hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez,

mintegy 8%-át elfedte. Azonban az 1980-as évek óta a por mennyisége is csökken,

és nem lehet pontosan megbecsülni, hogyan fog változni a légköri por mennyisége a következő évtizedekben.