A párizsi General Conference on Weights and Measures konferencián a világ tudósai és a kormányok képviselői úgy döntöttek, megszüntetik a szökőmásodpercet, vagyis azt a trükköt, ami eddig segített szinkronban tartani az idő mérését szerte a Föld bolygón.
A szökőmásodpercet 1972-ben vezették be, amikor kiderült, hogy az atomórák által mért, illetve a csillagászati megfigyeléseken alapuló idő között olykor eltérések mutatkoznak. Ennek az az oka, hogy az atomórák állásából levezetett egyezményes koordinált világidő (UTC) atomok rezgésein alapul, így független mindenféle külső tényezőtől. A csillagászati idő azonban a Föld forgásán alapszik, ami nem egyenletes. Alapban is nagyon kis mértékben lassul a Hold gravitációja miatt, de egyébként is ingadozik a tektonikai lemezek mozgása, és a bolygó magjában lezajló események hatására, de akár nagyobb földrengések is meg tudják zavarni.
Hogy a kétféle időszámítás szinkronban maradjon, időnként beiktattak egy szökőmásodpercet a globális időmérésbe, azaz egy másodpercre megállították az órát, amihez aztán a világ összes óráját igazítják. Eddig 28 ilyen kiigazításra volt szükség, megesett hogy egy évben kétszer is (pl. '72-ben), de olyan is volt hogy 5-6 éven át nem kellett szökőmásodpercet beiktatni. Most is éppen egy ilyen időszakban vagyunk, az utolsó ilyen óraállítás 2016-17 fordulóján volt.
A tervek szerint a szökőmásodpercet 2035-ben vezetik ki, ez kompromisszumos megoldás volt egy nagyobb vita végén: az amerikaiak és néhány nyugat-európai ország, illetve olyan online óriáscégek, mint a Google vagy a Meta már korábban nyugdíjazni akarta a rendszert, míg az oroszok 2040-ig akartak időt kérni erre, hogy a Glonass nevű műholdas navigációs rendszerüket fel tudják készíteni a váltásra.
Hogy mi fogja felváltani a szökőmásodpercek rendszerét, egyelőre nem világos, mindenesetre a kétféle idő közti eltérések műholdas rendszerek, légiirányítás, navigáció, tudományos és csillagászati rendszerek működésében okozhatnak pontatlanságokat.
