A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői. Az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét – írja a BBC cikke alapján az MTI.
A kutatásban a Bristoli, a Cambridge-i és a Londoni Egyetem, valamint a brit Nemzeti Egészségügyi Hatóság (NHS) vesz részt.
A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis – néhány evőkanálnyi mennyiségű – mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben. Egyelőre két ember vesz részt a kísérletben, de a kutatók legalább tíz embert szeretnének bevonni a vizsgálatokba. A tesztalanyok legalább négy hónapnyi különbséggel egy adag normál vért és egy adag mesterséges vért kapnak.
A kísérlet alapját a mesterségesen, őssejtek segítségével előállított vörösvérsejtek adják.
A vörösvérsejtek a felelősek egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállításáért a szervezetben, és átlagosan 120 nap után bomlanak le a szervezetben. Hagyományos úton általában fiatal és idősebb vörösvérsejtek keverékét használják véradásnál. Az új eljárással frissen előállított, ténylegesen 120 napig működő vörösvérsejteket adnának a pácienseknek, így a kutatók szerint ritkábban és kisebb mennyiségben kellene transzfúziót kapniuk.
Ez azoknak jelenthet megoldást, akik rendszeresen vérátömlesztésre szorulnak és azoknak is, akiknek rendkívül ritka a vércsoportjuk. A végső cél a létfontosságú, de rendkívül ritka vércsoportok előállítása, amelyekhez nehéz hozzájutni. Ezekre azoknak van szükségük, akik betegségük miatt rendszeres vérátömlesztésre szorulnak, és azoknak, akik számára – rendkívül ritka vércsoportjuk miatt – korlátozott a vérátömlesztés lehetősége.
A vérátömlesztések akkor sikeresek, ha a donor vér vagy annak komponensei kompatibilisek a recipiens (a beteg) vérével (ez a szint túlmutat a jól ismert A, B, AB és O vércsoportokon). A vérkészletek mennyisége gyakran azon is múlik, mennyien hajlandóak vért adni, de például Nagy-Britanniában mindössze háromegységnyi vért tárolnak az 1950-es években Indiában azonosított, rendkívül ritka Bombay-vércsoportból. Ashley Toye, a Bristoli Egyetem munkatársa elmondta, egyes vércsoportok annyira ritkák, hogy az országban „talán csak 10 ember van”, aki képes lenne a véradásra, ha szükség lenne rá.
Farrukh Shah, az NHS transzfúzióért felelős igazgatója szerint a kutatás megalapozza a vörösvérsejtek mesterséges előállítását, amelyek aztán biztonságosan használhatók lennének olyan betegségekben szenvedők transzfúziójára, mint például a sarlósejtes vérszegénység.
A kutatás részletezése a Cambridge Egyetem honlapján is olvasható.
