A hawaii Mauna Loa már 38 éve alszik, ilyen hosszú nyugodt periódusa nem volt a történelmi időkben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy inaktív lenne. Időszakonként magma nyomul fel a tűzhányó alatt, amit földrengések kísérnek. Most ismét egy ilyen feltöltődés zajlik, ami miatt kiemelt a figyelem. A vulkán különösen veszélyes, és nem ad sok előjelet kitörései előtt.
A hawaii Mauna Loa hosszan elnyúló, lankás oldalával nem tűnik kiugróan nagy vulkánnak, ez azonban erősen megtévesztő. Tengerszint feletti magassága 4169 méter, 120 kilométer hosszan nyúlik el a Nagy-sziget (Big Island) déli oldalán (innen is a neve: Mauna Loa = hosszú hegy). Térfogata legalább 75 ezer köbkilométer, ennek uralkodó része bazaltos láva. Elképesztően nagy mennyiség ez, főleg ha hozzátesszük, hogy ez nagyjából 600 ezer – 1 millió év alatt került a felszínre. A vulkán növekedése nagyon gyors, átlagosan évi 0,1 köbkilométer láva jut a felszínre, ami megközelíti a tavalyi izlandi Fagradalsfjall kitörés hat hónapja alatt szétterült lávamennyiséget. Az első lávaöntések még az óceáni talapzaton folytak, a tűzhányó csak 300 ezer éve bukkant a vízszint fölé.
Mivel a vízmélység itt mintegy 5000 méter, a vulkán valós magassága meghaladja a 9000 métert. Ezzel mondhatjuk akár azt is, hogy a Mauna Loa a Föld legnagyobb hegye.
A Mauna Loa az egyik legaktívabb vulkán a Földön, most azonban már szokatlanul hosszan szunnyad. Legutóbb 1984-ben tört ki, azaz 38 éve alszik, ami a történelmi idők leghosszabb nyugodt periódusa a vulkán életében. Ez azonban nem jelent valódi inaktivitást. Egy vulkán akkor is lehet aktív, ha a felszínen ennek nincs nyoma, azaz nincs lávaöntés, nincs lávaszökőkút, minden nyugodtnak tűnik. A vulkáni rendszer ettől még él, a felszín alatti magmatározóba időszakonként érkeznek magmacsomagok, és érzékeny műszerekkel ezeket a rezdüléseket nyomon lehet követni. Márpedig a Mauna Loa alaposan „be van drótozva”, a Föld egyik legjobban megfigyelt tűzhányója. Számos, minden rezdülést rögzítő szeizmométer, több, a felszínváltozást nagy pontossággal mutató GPS-állomás van elhelyezve a hegyen. Ráadásul az egyik legprofibb, legjobb szakemberekből álló vulkán-obszervatóriumba futnak be az adatok.
A Mauna Loa minden rezdülését nyomon követhetjük most is: szeptember 22. óta a földrengések száma megnövekedett, amihez felszínemelkedés is társul. Most napi 40-50 rengést regisztrálnak, míg normál időben ez mindössze napi 5-10. A megnövekvő számú földrengésekkel egy időben a vulkán felszíne néhány centimétert púposodott. Vélelmezhető, hogy mindez magmafelnyomulást jelent. A kőzetolvadék a felszín alatt 2-3 kilométer mélyen lehet, és egyelőre ezek számok még nem tűnnek túl aggasztónak. Az elmúlt 38 évben számos ilyen eset történt, legutóbb a tavalyi év elején. Több ok miatt azonban mégis nagyon oda kell figyelni ezekre a jelekre:
- A Mauna Loa kitörései előtt nem ad túl sok előjelet.
- Amennyiben vulkánkitörés indul és bazaltos magma jut a felszínre, ez a láva jellemzően sebesen mozog, és a hegy lejtőjén viszonylag gyorsan messze eljuthat. A láva a vulkán meredekebb nyugati lejtőjén akár három-négy óra alatt elérheti a népes Kona települést.
- Egy vulkánkitörés során itt általában jelentős térfogatú láva terül szét.
- A vulkán nyugati lábánál számos település, turisztikai központ, továbbá kávéültetvények találhatók.
Rövid előjel, gyors láva, nagy lávatérfogat és tegyük hozzá a lakosság figyelmét altató 38 évnyi nyugalmat – ez adja a Mauna Loa veszélyét. Csak gondoljunk bele a sziget keleti felén 2018-ban történt eseményekre vagy a tavalyi La Palma kitörésre, amikor lakóházak százai estek áldozatul a lávafolyamoknak. Hasonló események a Mauna Loa kitörései során is történtek. 1933-ban, majd 1942-ben az amerikai légierő bombázta a lávafolyamokat, amelyek a sziget legnagyobb városa, Hilo felé tartottak. Az elmúlt évszázadokban hat-tíz évente tört ki a vulkán, nem tudni, nincs még erre tapasztalat, hogy a közel négy évtizedes szunnyadás után mekkora mennyiségű láva jön majd a felszínre.
Az óvatosság, a figyelem tehát jogos, a Hawaii Vulkán Obszervatórium most naponta ad ki jelentéseket, a figyelmeztető fokozatot pedig sárgára, azaz kettes szintre emelte. A vulkanológusok szimulációkat végeznek arra, hogy mi várható, ha az óriásvulkán valamelyik oldalán elindul a lávafolyam és mennyi idő áll majd rendelkezésre, hogy védelmi intézkedéseket tegyenek. Ehhez a szakemberek és a lakosság szoros együttműködése kell majd. A napi jelentések most egyelőre még így kezdődnek: „A Mauna Loa nincs kitörésben és nincsenek jelenleg olyan jelek, amelyek küszöbönálló vulkánkitörésre utalnának.” A helyzet azonban gyorsan változhat, és ez a különösen hosszú szunnyadási időszak biztosan véget fog érni.
A szerző geológus, vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport