Ha soha többé nem égetnénk fosszilis tüzelőanyagokat, akkor is legalább 25 centit emelkedhet a globális tengerszint

A grönlandi jégtakaró olvadása még akkor is legalább 25,4 centiméternyivel (azaz 10 hüvelykkel) megemelheti a globális tengerszintet, ha az emberiség most rögtön felhagyna a bolygónkat veszélyes mértékben felmelegítő fosszilis tüzelőanyagok elégetésével – ez derül ki egy hétfőn megjelent friss kutatásból a New York Times szerint.

A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók arra a tengerszint-emelkedésre koncentráltak, amely a már bekövetkezett felmelegedéssel számol. Ez a megközelítés eltér a korábbi kutatások többségétől, amelyek számítógépes modellezésen alapultak, és általában sokkal kisebb jégveszteséget jósoltak a grönlandi jégtakaró esetében. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi értékelése például 2100-ra két és öt centiméter közötti tengerszint-emelkedést prognosztizál.

Jason Box, a dán és grönlandi geológiai intézet glaciológusa, a tanulmány vezető szerzője az mondta, hogy a gleccserkutatók által korábban leginkább használt számítógépes modellezés nem tudta bemutatni, hogy milyen gyorsan olvadnak a jégtakarók.

Box kutatócsoportja a korábbi modellektől eltérően a 2000 és 2019 között végzett műholdas méréseket tanulmányozta, és a jégtakaró úgynevezett klimatikus hóhatárát, vagyis a hóval borított és hómentes felszín közötti határt vizsgálta. Ez a vonal minden évben ingadozik a hűvösebb vagy melegebb hőmérséklet hatására. A nagy olvadás idején a hóhatár feljebb tolódik a jégtakarón, ami azt jelenti, hogy a havat felhalmozó terület kisebb, ami kisebb jégtakarót eredményez.

A most előrejelzett 10 hüvelykes emelkedés sokkal nagyobb is lehet, ha a hőmérséklet tovább emelkedik, márpedig szinte biztosan így lesz

– nyilatkozta Box. A New York Times cikke megszólaltatott több olyan szakértőt is, aki nem volt tagja a kutatócsoportnak. Közülük Sophie Nowicki, a Buffalói Egyetem geológiai tanszékének jégtakaró-szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétfőn publikált tanulmány problematikus abból a szempontból, hogy a 10 hüvelykes előrejelzéshez nem csatoltak időhorizontot, vagyis nem lehet tudni, hogy mikorra következik be.

John Walsh, az Alaszkai Fairbanks Egyetem vezető kutatója ugyanakkor kiemelte, hogy Boxék megközelítése túlmutat a korábbi jégtakaró-modellezéseken, mivel „jobban támaszkodik arra, ami már megtörtént”. Ehhez azt is hozzátette, hogy bár 10 hüvelyk átlagosan nem tűnik soknak, a tengerszint nem mindenhol emelkedik egyformán. Egyes régiókat, különösen az alacsonyabban fekvő part menti területeket aránytalanul pusztító áradások sújthatják.

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, idén júliusban a jégréteg az Antarktiszon olyan kicsi volt, hogy az elmúlt 44 évben sosem mérték ennél kisebbnek ezt a jégtakarót.