Nem csak a vízhiányra, az ivóvíz minőségének romlására is fel kell készülni a jövőben

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és az éghajlatváltozás miatt egyre több területen fog gondot okozni a ivóvíz minőségének romlása – írja a Másfélfok.

Az éghajlatváltozás hatásai közvetlenül és közvetve is növelik a szennyező anyagok koncentrációját a vizekben. A legfőbb okok:

• a vizek általános felmelegedése;
• a szélsőséges időjárási események és következményeik, mint az árvizek és erdőtüzek;
• a permafroszt és a gleccserek olvadása;
• a szélsőséges időjárási események és az olvadás hatására fokozódó talajerózió.

Az erősödő globális felmelegedés miatt a jövőben egyre több ember tapasztal majd vízhiányt és árvizeket, miközben a romló vízminőség és higiénia miatt a közegészségügyi kockázatok is nőni fognak.

A gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, a tiszta víz és alapvető köztisztaság hiányával összefüggő, például hasmenéses megbetegedések miatt 2019-ben több mint fél millió 5 év alatti gyermek halt meg.

A természetes ivóvízkészletekből már most túl sok vizet használnak fel az öntözés és ipari folyamatok céljára, miközben a csökkenő mennyiségben elérhető édesvízforrások minőségét tovább rontja a szennyezés is (pl. fokozott műtrágyahasználat a mezőgazdaságban, ruhaipar, műanyagszennyezés).

A felmelegedés közvetlenül is befolyásolja a vízminőséget, ugyanis elősegítheti az algavirágzást, amely amellett, hogy befolyásolja a víz ízét és szagát, méreganyagok és kórokozók feldúsulását is eredményezheti.

Az algavirágzás problémája Magyarországon sem ismeretlen.

2019 óta minden évben megfigyelhető a cianobaktérium és fecskemoszat tömegprodukciója okozta feldúsulás a Balatonban.

Bár az algák a tápláléklánc fontos részét képezik, a káros algavirágzással sújtott vizek fogyasztása vagy az abban való úszás súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint a kiütések, gyomor- és májbetegségek, légzőszervi és idegrendszeri problémák.

A vizek melegedése mellett a sarkvidék és gleccserek, valamint az örökké fagyott talajok olvadása is jelentős probléma. A felengedő jégből kikerülő szennyező anyagok és tápanyagok a folyókba kerülve a teljes vízgyűjtő területére kockázatot jelentenek.

A svájci Alpok gleccsereiből például a korábban iparban használt, de mára tiltott, a légkörből kiülepedett és jégbe zárt klórtartalmú vegyi anyagok olvadnak ki.

Hasonlóan felerősíti a vízminőségre nehezedő stresszt a fokozódó erdőtüzek és árvizek egymást követő előfordulása. Az erdőtüzek egyik első és legnagyobb következménye a felszín lecsupaszodása, így a lezúduló csapadék lefolyása is felgyorsul, mivel nincs, ami lassítsa azt, tovább fokozva ezzel az árvizek erősségét. Az árvizek jelentős infrastrukturális károkat okozhatnak, amelyek önmagukban akadályozzák a biztonságos ivóvízellátást, miközben szennyező anyagok kerülhetnek az ivóvízbázisba is.

Az ivóvíz minőségének romlására akkor lehet megfelelően felkészülni, ha vízminőséget meghatározó komplex folyamatok és változásuk előjelezhetők.

Ehhez még több és rendszerezettebb kutatásra és megfigyelésre van szükség, miközben csökkenteni kell az emberi tevékenységekből származó vízszennyezés mértékét is.