A múmiák mellett egy ősi sminkkészlet is előkerült a több ezer éves egyiptomi sírokból
2022. május 30. – 19:47
A Kairó melletti Szakkarában dolgozó régészek több száz ókori sírt tártak fel, és egyiptomi istenek bronzszobrait is megtalálták – közölte hétfőn az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium az MTI szerint.
A 250 koporsó, 150 bronzszobor és egyéb tárgyak az ókori Egyiptom Későkorából, Kr. e. 500 környékéről származnak a kutatók szerint. Az ásatáson találtak még egy szisztrum nevű hangszert és bronzedény-gyűjteményt is, amelyet Isis istennő rituáléihoz használtak.
A festett fakoporsók épségben maradtak fent, múmiák, amulettek és fadobozok voltak bennük.
Az egyik koporsóban egy papiruszt találtak hieroglifákkal, a kutatók úgy vélik, hogy a Halottak Könyvének részleteit tartalmazhatja. Tanulmányozás céljából a kairói Egyiptomi Múzeum laboratóriumába küldték – mondta Musztafa Vazíri, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára. A feltárt leletek között van egy kozmetikai készlet ősi szemfestéktartályokkal, valamint karkötő és fülbevalók is.
A koporsókat a gízai nagy piramisok közelében várhatóan még az idén megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban állítják majd ki. A gízai piramisoktól délre fekvő Szakkarában az elmúlt években folyamatosan zajlottak régészeti feltárások.
Több mint háromezer éves város maradványaira bukkantak egy kiszáradt víztározóban, Irakban
A Tigris-folyó partján feküdhetett nagyjából 3400 évvel ezelőtt az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel – írja az MTI. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint.
A régészcsoport villámgyorsan állt össze a feltáráshoz, mivel nem tudhatták, hogy mikor kerül ismét víz alá a helyszín.
A mintegy 2000 négyzetméteres palota maradványait már 2010-ben felfedezték, és 2018-ban, mikor egy aszályos időszakban szárazra került, fel is tárták. A többi épületet azonban most sikerült feltárni. A város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. 15-13. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet a kutatók szerint. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található.
A régészeket meglepte, hogy a napon szárított vályogtéglából készült falak milyen jó állapotban maradtak meg. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a várost Kr. e. 1350 körül földrengés rombolta le, és a falak fölső részei maguk alá temették az épületeket.
A régészcsoport egy német tagja, Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem tudósa arról számolt be, hogy öt kerámiaedényt is találtak, amelyekben több mint 100 ékírásos agyagtábla volt. A kutatók remélik, hogy ez a felfedezés fontos információkkal szolgál majd a Mitanni-korszak végéről és az asszír uralom kezdetéről a térségben. A régészeti helyszín konzerválása érdekében a feltárt épületeket teljesen beborították szorosan illeszkedő műanyag fóliával, és kaviccsal fedték le, hogy ne károsítsa a visszatérő víz.
