Egy magyar kutatás szerint nem is különböznek annyira az oltottak és oltatlanok, mint hinnénk
2022. február 22. – 17:07
Az oltott és oltatlan állampolgárok közötti törésvonalat vizsgálták a Társadalomtudományi Kutatóközpont szakemberei a Závecz segítségével. A demográfiailag reprezentatív kutatásban ezer főt kérdeztek 2021 november 8. és 20. között, tehát a negyedik hullám felszálló ágában.
A kutatásból kiderült, hogy az oltott magyarok nem tesznek nagy különbséget a különböző fajtájú vakcinák között: a „keleti” vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a „nyugati” vakcinákkal (például Pfizer, Moderna) kapcsolatban.
Az oltatlanok kifejezetten a koronavírus ellen kifejlesztett oltásokkal kapcsolatban szkeptikusak, az általános oltás- vagy orvostudomány-ellenesség kevésbé jellemző rájuk. A válaszadók 73-81 százaléka egyetértett azzal, hogy az oltóanyagokat túl gyorsan fejlesztették ki, 57 százalékuk pedig azzal is egyetért, hogy a vakcinákkal valamilyen titkos anyagot is bejuttatnak a szervezetbe. Az oltatlanok egyébként túlnyomórészt a saját immunrendszerükben bíznak.
Az összeesküvés-elméletek meglehetősen népszerűek az oltatlanok körében, de az ezekkel való azonosulás független a megkérdezettek iskolázottságától.
A két csoport közötti társadalmi különbségek minimálisak, egyedül az életkor tekintetében érzékelhetőek markáns különbségek.
A nem és az iskolázottság tekintetében egyáltalán nem, a jövedelem és a településtípus kapcsán csak nagyon mérsékelten vannak eltérések.
A populista attitűdökkel rendelkező, illetve az összeesküvés-elméletekben jobban bízó válaszadóknál valamivel gyakoribb az oltásellenesség, az oltatlanok pedig kevésbé bíznak a politikusokban. Emellett ők a Facebookot részesítik előnyben a politikai tájékozódásnál, míg az oltottak a hagyományos médiát, például a televíziót és a rádiót tekintik megbízhatóbb forrásnak.
Az oltottak és oltatlanok csoportja között érzékelhetőek ellentétek, bár ezek erőteljesen közpolitikai jellegűek, illetve a személyes felelősségre vonatkoznak. Az oltottak nagy része egyetért vele, hogy bizonyos korlátozások csak az oltatlanokra legyenek érvényesek, míg az oltatlanok jelentős része, kétharmada úgy gondolja, hogy a védettségi igazolvány bevezetése igazságtalanul diszkriminálja őket. Az oltottak 43 százaléka szerint a másik csoport is tehet arról, hogy a vírus még velünk van, míg az oltatlanok szerint a vakcinapártiakat megtéveszti a média és a politikai elit.
De hogy ne csak az ellentéteket hangsúlyozzuk: a kutatás szerint
az oltottak közel fele, míg az oltatlanok kétharmada nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben.
A magyar társadalom negyede azonban erőteljes ellenszenvről számolt be a másik csoport vonatkozásában. Az is jellemző, hogy akiknek a környezetében több oltatlan él, azok jóval nagyobb arányban utasítják vissza az oltást, miközben a többségében oltott ismerősökkel rendelkező emberek általában maguk is az oltás mellett döntenek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az oltáshoz való viszony egy új társadalmi törésvonalat hozott létre.
A betegségen átesettek hasonló arányban oltakoznak, mint azok, akiket elkerült a vírus. Nem meglepő viszont, hogy akik viszont közeli hozzátartozót veszítettek el a koronavírus miatt, nagyobb arányban döntöttek az oltás mellett. Az oltást visszautasítók mind saját magukra nézve, mind általánosságban kevésbé tartják veszélyesnek a koronavírust, azonban ők sem bagatellizálják el a vírus által jelentett kockázatokat.
