Aki jó matekból, többet fog keresni, és boldogabb lesz

Bár valószínűleg nem hittél neki, igaza volt a matektanárodnak, amikor azzal próbált motiválni, hogy a matematika milyen jól jön majd felnőttkorodban – ezzel a példabeszéddel kezdi ismeretterjesztő cikkét két kutató, akik a közelmúltban a matematikai képességek, a társadalmi siker és az elégedettség közötti viszonyt vizsgálták egy viszonylag nagy amerikai mintán.

Pär Bjälkebring és Ellen Peters a Dél-kaliforniai Egyetem Understanding America Study nevű online reprezentatív mintáján vizsgálták a döntéshozatal, a vagyon és a boldogság közötti kapcsolatot. Mint tanulmányukból kiderül, leginkább a matematika hosszú távú sikerben játszott szerepe érdekelte őket, az, hogy a matematikai kompetencia mennyire függ össze valakinek az anyagi helyzetével.

Ehhez egy olyan kérdőívet használtak, ami a társadalmi, demográfiai, vagyoni kérdések mellett nyolc matekfeladatot is tartalmazott. Nem feltétlenül túl nehezeket: az egyik például arról szólt, hogy vajon hányan járnak abba az osztályba, amelyikben egy gyerek elölről és hátulról is a 15. legjobb valamiben (a helyes válasz a 29). A nyolc feladatra adott válasz alapján belőtt matematikai képességeket azután összevetették az illető jövedelmével. Abban, hogy volt lineáris összefüggés, önmagában semmi meglepő nincs, hiszen a kompetenciák többnyire összefüggésben állnak az iskolai végzettséggel, az pedig a várható jövedelemmel. A korreláció azonban akkor is fennállt, amikor kontrollálták a többi változót, vagyis úgy tűnik, hogy a matek minden egyéb társadalmi tényezőtől függetlenül, önmagában is magyaráz valamennyit a vagyoni szórásból. Nem is keveset: Amerikában sikeresen megválaszolt kérdésenként 4000 dollárral nő a válaszoló háztartásának éves jövedelme a kutatók szerint. (A medián háztartási jövedelem az Egyesült Államokban nem egész hetvenezer dollár, vagyis viszonylag tekintélyes hányadról van szó.)

Azonkívül, hogy ha jól számolsz, valószínűleg több pénzed lesz, a kutatók megvizsgálták a matematikai képességek élettel való elégedettségre gyakorolt hatását is, és itt is erős összefüggést találtak. A magas jövedelműek korábbi vizsgálatok szerint is hajlamosabbak jól érezni magukat a bőrükben, vagyis a pénz empirikusan mégiscsak boldogít. Több vizsgálat azonban arra jutott, hogy ez csak egy bizonyos szintig van így: egy idő után hiába keresel még többet, az elégedettségi szinted már nem igazán emelkedik – itt is működik tehát egyfajta csökkenő határhaszon-elmélet. Egy idő után már nem akarsz megenni még egy mignont, hiába telik rá.

Ezúttal azonban ezt árnyaló eredményt hozott az amerikai kutatás: eszerint a jó matekosok továbbra is egyre boldogabbnak mondták magukat, ahogy nőtt a jövedelmük, náluk ennek úgy tűnt, nincs felső korlátja – a csökkenő határhaszon csak a gyengébb képességűeknél jelentkezett. A matematikai képességek eszerint tehát az anyagi sikerre és az elégedettségre egyaránt pozitívan hatnak.

Megvan azonban ennek a veszélye is: az eredmények szerint ha egy jól számoló ember rosszul keres, akkor még elégedetlenebb lesz az életével, mint ha ezt gyengébb képességekkel tenné. A kutatók ennek egy egyszerű magyarázatát dobták be: aki jó matekból, többet is számol, és feltehetően a számszerűsíthető siker is fontosabb szerepet játszik az életében – mondják. Lehet, bár az is elképzelhető, hogy a jobb képességek és a társadalmi sikertelenség együttjárása esetén egyszerűen nagyobb a frusztráció.