A tavalyi szibériai hőhullám is hozzájárult a rekordmeleg 2020-as évhez
2021. december 14. – 13:32
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) megerősítette, hogy tavaly júniusban valóban rekordmagas hőmérsékletet, 38 Celsius-fokot mértek az Északi-sarkvidéken, utólag pedig látszik, hogy ez milyen komoly hatással volt az egyik legmelegebb évünkre – írja a BBC.
Az eredményt 2020. június 20-án rögzítették a szibériai Verhojanszk városában. A hőmérséklet 18 fokkal volt magasabb, mint a térség júniusi átlagos napi csúcshőmérséklete.
Ez az első alkalom, hogy a WMO bejegyezte a sarkkört a szélsőséges időjárásról szóló jelentéseinek archívumába. Az ENSZ szervezete szerint a rekord egy kivételesen hosszú hőhullám alatt született, ez az időjárás pedig jellemzőbb a mediterrán térségre, mint Szibériára.
A hosszú ideig tartó hőség jelentősen hozzájárult a 2020-as szibériai erdőtüzekhez, amelyek következtében soha nem látott mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe. Az erdőtüzek nem szokatlanok a térségben, azonban az erős szél és a hőhullám súlyosabb lefolyásúvá tették.
A szibériai forróság a tengeri jég felgyorsult olvadására is rátett egy lapáttal. Mindent összevetve a WMO szerint
a hőhullám komoly szerepet játszott abban, hogy a 2020-as év az egyik legmelegebb évünk volt.
A szervezet szerint az Északi-sarkvidék a világ egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a klíma a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. A térségben zajló éghajlatváltozás miatt a föld alatt elterülő permafrosztréteg is olvadni kezdett, ami azért is riasztó, mert az örökké fagyott réteg rengetek metánt és szén-dioxidot köt meg, ami az olvadással azonban szivárogni kezdhet.
Nem csak Szibéria miatt kell azonban aggódni: a WMO szélsőséges időjárásról szóló jelentéseinek archívumában sorra veszik fel a szibériai csúcshoz hasonló rekordokat, amik alapján a tudósok elkezdték kongatni a vészharangokat – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
