Vírusos konteók, dinókkal együtt élő emberek: lesújtó képet fest a magyarok tudományos ismereteiről egy friss kutatás

Érdekes tanulságokkal szolgál a legfrissebb Eurobarometer-kutatás a magyarok tudományos felkészültségéről: a Qubit által szemlézett eredmények szerint

Románia és Olaszország mellett Magyarországon gondolják a legtöbben (31 százalék), hogy a legkorábbi emberek a dinoszauruszokkal egy időben éltek a Földön.

De vannak más csemegék is: a magyarok több mint 40 százaléka igaznak tartja azt az állítást, hogy már 10 milliárdan élünk a bolygón, és a többi uniós ország polgáraihoz képest a magyarok sokkal kevésbé tudják, hogy az oxigént nagyrészt növények termelik. Hasonlóan elgondolkodtató, hogy a magyarok nagyjából ugyanannyian hiszik, hogy a klímaváltozás nem emberi tevékenységhez köthető, mint amennyien tudják, hogy ez az állítás hamis (47 vs. 48 százalék). Ez nagyon messze van az uniós átlagtól: az EU-polgárok csak 26 százaléka hiszi el ezt a hamis állítást (mármint hogy az emberi tevékenység helyett természetes ciklusok okoznák az éghajlatváltozást).

„Az európai polgárok tudása és attitűdje a tudományhoz és a technológiához” címmel kiadott jelentés a tudomány és technológia ismeretét, megítélését tárja fel az uniós tagországok polgárai között. A magyarok minden más nemzetet megelőzve gondolják úgy, hogy nincs más választásunk, mint megbízni azokban, akik irányítják a tudományt és technikát (a válaszadók 68 százaléka mondta ezt).

A kiadványból nem csak az derül ki, hogy a magyarok sok szempontból alulmúlják az uniós átlagot ismeretek terén, de az is, hogy összeesküvés-elméletekkel kokettáló emberekkel viszont túlságosan is jól állunk. Azt, hogy a rák ellenszere létezik, de a piaci érdekek miatt elrejtik a nyilvánosság elől, a magyar lakosság 48 százaléka gondolja; ennél többen csak Cipruson (58 százalék) és Görögországban (52 százalék) hiszik el az elméletet. Azt pedig, hogy a vírusokat kormányzati laboratóriumokban állítják elő azért, hogy a szabadságunkat korlátozni tudják, a magyarok 43 százaléka gondolja. Az uniós átlag itt 28 százalék, de azért nem vagyunk teljesen a sor végén: a magyarokat megelőzi még hét ország Romániával az élen (53 százalék). Svédország, Hollandia és Dánia esetében ezt az állítást kevesebb mint a lakosság 10 százaléka hiszi el.

Jó hír viszont, hogy az EU-ban magasan a magyarok közül tudták a legtöbben tudták azt (78 százalék), hogy a természettudományok és a társadalomtudományok által alkalmazott módszerek egyformán tudományosak.