Magyar kutatók eredményei is kötődnek az idei orvosi Nobel-díjhoz

Legfontosabb

2021. október 4. – 19:12

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Komoly szegedi gyökerei vannak az idén orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatásoknak, azok több szálon kötődnek magyar kutatókhoz – mondta az MTI-nek Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZTE) professzora. Mint megírtuk, idén a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az SZTE ÁOK Élettani Intézetben a fájdalomérzés és a neurogén gyulladásos folyamatok vizsgálata nagy múltra tekint vissza, mondta Jancsó Gábor. Édesapja, Jancsó Miklós farmakológus professzor már az 1940-50-es években alapvető megfigyeléseket tett Szegeden hő- és fájdalomérzés közvetítésében szerepet játszó érző idegvégződések működésével és farmakológiájával kapcsolatban. „Apám vizsgálatai során olyan anyagokat keresett, amelyek gyulladást keltenek, és így talált rá a kapszaicinre” – emlékezett vissza Jancsó Gábor.

„A kapszaicin ismételt adagolása kísérleti állatokban és emberben is felfüggeszti az intenzív hő- és kémiai ingerekkel kiváltott fájdalomérzést. Másik hatása, hogy az állatok hőregulációja károsodik, magasabb környezeti hőmérsékleten nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket” – magyarázta a professzor. Édesapja tudományos megfigyeléseit nemzetközi tudományos folyóiratokban csak halála után publikálta édesanyja, Jancsó-Gábor Aranka és Szolcsányi János, Jancsó Miklós munkatársai.

Jancsó Gábor később folytatta édesapja érzőideg-végződésekkel kapcsolatos kutatásait. „Azt már tudtuk, hogy a kapszaicin valamilyen módon inaktiválja azokat az érző receptorokat, amelyek a fájdalomérzékelésben és a hőérzékelésben szerepet játszanak, és hogy ugyanezek a neuronok egy bizonyos gyulladásos reakcióban is alapvető szerepet játszanak” – mondta. Ennek a hatásnak a mechanizmusát azonban nem ismerték, nem tudták azonosítani azokat a neuronokat, amelyek ezeket a hatásokat közvetítik. Munkájuk során sikerült ezen specifikus fájdalomérző idegsejtek és központi idegrendszeri kapcsolataik direkt morfológiai identifikálása.

Jancsó Gábornak a 1970-es évektől számos publikációja jelent meg rangos folyóiratokban, a többi közt a Nature-ben. Az 1977-es cikk nagy idézettséget ért el, és a Nobel Bizottság által most kiadott tudományos háttéranyagban is megemlítik. Mint Jancsó Gábor megjegyezte, David Julius egyik munkatársa már korábban arról írt, hogy a szegedi kutatócsoport megfigyelései mutattak rá először, hogy a fájdalomérző neuronok funkciója specifikus fehérjéhez köthető.

„1977-ben jelent meg a cikkünk és 20 évvel később jelent meg az amerikai kutatók nagyon jelentős cikke, ami végül is megalapozta a Nobel-díjat azzal, hogy nekik sikerült ezt az egész kérdést molekuláris alapokra helyezni és azonosítani a TRPV1-nek nevezett capsaicin receptort” – magyarázta a professzor.

„Zsenge kísérletek erre itthon is történtek, de ez egy olyan áttörés volt, amely jelentősen átalakította ezt a kutatási területet” – mondta. Ezekhez az eredményekhez olyan támogatásra és körülményekre volt szükség, amelyek egy amerikai intézetben rendelkezésre álltak. „Jó érzéssel tölt el, hogy az a téma, amelynek kutatásával az életét töltötte édesapám, édesanyám és én is, mégiscsak Nobel-díjra érdemes” – mondta Jancsó Gábor.

Cikkünk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy a David Julius felfedezéseihez vezető első tudományos publikációt egy külföldön élő magyar kutató, Szállási Árpád írta. Ő volt az első, aki biokémiai bizonyítékot szolgáltatott a kapszaicin-receptor (TRPV1) létezésére. Szállási felfedezése tette lehetővő, hogy David Julius a kapszaicin-receptort meg tudja klónozni.

Szállási Árpád a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett 1984-ben, a stockholmi Karolinska Intézetben szerzett PhD-fokozatot farmakológiából. A Semmelweis Egyetem mellett több amerikai egyetemen kutatott (Washington, St. Louis), közel 150 publikációja jelent meg, biotechnológiai vállalatok tudományos tanácsadójakét dolgozott, négy amerikai szabadalommal rendelkezik.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől