Veszélyben vannak az őszi, színpompás lombkoronák az őszi átlaghőmérséklet-növekedés miatt

Az elmúlt 25 évben közel egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet az őszi hónapokban (szeptember–november) a megelőző 25 évhez képest, ami annyit tesz, hogy míg 1971 és 1995 között 9,9 Celsius-fokot mértek átlagban, addig az utóbbi 25 évben már 10,8 Celsius-fokot – vetette össze a hivatalos hazai meteorológiai adatokat a Másfélfok szerzője, kiemelve, hogy 2011 és 2020 között az őszi átlaghőmérséklet már 11 fok fölé emelkedett.

Azt is megnézték, hogy hány nyári nap volt ebben a három hónapban, amikor a 25 Celsius-fokot meghaladta a maximum-hőmérséklet. Úgy találták, hogy az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedre (2011–2020) esett .

A fagyos őszi napok száma is egyre kevesebb (ilyenkor a minimum-hőmérséklet 0 fok alá esik), 2015 és 2018 között pedig négy egymást követő évben sem esett be nulla fok alá az októberi minimum-hőmérséklet, ami a hűvösebb idő eltolódását jelzi.

Persze nagyon áldásos a jó idő, kitolódhat a nyaralásszezon, a vegetációs időszak, ugyanakkor a kártevők, betegségek tovább vagy jobban terjedhetnek. És emellett eltolódhat az őszi levélhullatás vagy a költöző madarak vándorlásának kezdete is. A cikk szerint a forró nyarak könnyen megperzselhetik a leveleket, amik könnyen lehullhatnak, ha előzőleg száraz volt az ősz. Ha pedig mégis megmaradnak, a fokozatos lehűlés helyett érkező hirtelen hideg okozhat levélhullást, amik addigra könnyen lehet, hogy még színt sem tudtak váltani a melegebb ősz miatt. A cikk idéz egy Ausztráliában végzett kutatást, ahol azt látták, hogy az átlagosnál melegebb nyarak hatására a levelek ősszel nem sárgák vagy pirosak, hanem barnák lesznek.

A végkövetkeztetés az, hogy a hőmérséklet-változás a fafajták színváltozását különbözően érinti: az egy fok melegedés esetében kb. egy nappal késik az őszi színek megjelenése, de a bükknél ez akár 6-8 nap/fok is lehet, már, ha be nem üt egy fagy és le nem hullanak a levelek még ezelőtt.