Magyar kutatás boríthatja fel a kannabisztermékek jogi szabályozását

2020. november 19. nagy nap volt B. S. és C. A. életében: az Európai Bíróság (EUB) döntése értelmében mentesültek azoktól a vádaktól, amelyekkel a francia bíróság illette őket, és egyúttal a szabadságvesztés fenyegetésétől is. A bíróság döntése azonban ennél sokkal nagyobb következménnyel is járt: európai uniós szinten határozta meg egy manapság igen népszerű vegyület, a kannabidiol (CBD) forgalmazásának szabályait. Egy magyar tudományos kutatás most ezt a döntést teszi zárójelbe, és tesz kérdőjeleket a kannabisztermékek EU-s jogi szabályozása köré. A Pirulakalauz csapatának segítségével járjuk körül a témát.

B. S. és C. A. a 2014-ben alapított Catlab SAS nevű cég igazgatói voltak. Ez a cég forgalmazta Franciaországban a KanaVape nevű elektronikus cigarettát, amelynek töltete speciális, CBD-ben dús kenderkivonatot tartalmazott. A cigarettába tölthető folyadék fő összetevője a CBD volt. A CBD, bár kémiailag hasonlít a kender pszichoaktív komponenséhez, a Δ9-tetrahidrokannabinolhoz (THC), ahhoz hasonló tudatmódosító hatása nincs, és a kábítószertörvények hatálya alá sem tartozik. A KanaVape-ben használt CBD-t a kender (Cannabis sativa) speciális kivonásával állították elő Csehországban, helyben termesztett növényekből.

A KanaVape-ot Európa több országában piacra dobták, Franciaországban 2014-ben került forgalomba. Nem sokkal ezt követően a francia gyógyszerfelügyeleti hatóság (ANSM) vizsgálatot indított az elektronikus cigarettapatronokkal kapcsolatban. Megállapították, hogy noha a CBD-tartalom jelentősen ingadozott, a THC mennyisége minden esetben a jogilag megengedett határérték alatt volt. Az ügy azonban itt nem ért véget. Büntetőeljárást indítottak a cég vezetői ellen, és 2018-ban a marseille-i büntetőbíróság bűnösnek is találta őket több rendbeli jogsértésben, köztük a mérgező anyagokra vonatkozó szabályok megsértésében. B. S.-t és C. A.-t 18, illetve 15 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint fejenként 10 ezer euró pénzbüntetésre ítélték.

Az elítéltek nem nyugodtak bele az döntésbe, és fellebbezést nyújtottak be az aix-en-provence-i fellebbviteli bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a CBD forgalmazásának tilalma ellentétes az uniós joggal. A bíróság megállapította, hogy a CBD nem rendelkezik bizonyított pszichotróp és ártalmas hatásokkal, ugyanakkor a forgalmazásával kapcsolatos jogi ellentmondások tisztázására az EUB-hoz fordult. A probléma akár mondvacsináltnak is tűnhet: Franciaországban tiltott a CBD forgalmazása, ha azt a kendernövény egészéből és nem csak rostjaiból és magjaiból vonják ki. Az EUB megerősítette, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a CBD nem pszichotróp anyag, jogilag nem tekinthető kábítószernek. És ami a leglényegesebb:

megállapította, hogy az EU-s joggal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely megtiltja egy más tagállamban jogszerűen előállított CBD forgalmazását, függetlenül attól, hogy azt a kender melyik részéből és hogyan nyerték ki.

A Catlab vezetői megkönnyebbülhettek, a büntetőeljárás véget ért, megszűntek vádlottnak lenni. Az ítéletet nemcsak az érintett iparági szereplők, hanem jogi szakírók is a CBD-gyártók győzelmének aposztrofálták.

De miért olyan fontos ez?

Bár az EU jogrendszere nem a szokásjogon alapul, ez az ügy mégis precedenst teremtett az e-cigarettákban használt CBD ügyében. A KanaVape és a hasonló összetételű termékek forgalmazása elé nehéz tagállami akadályt gördíteni, és úgy tűnik, a fogyasztói igény is jelentős. A forgalmazók és a fogyasztók egyaránt azt állítják, hogy a CBD-tartalmú e-cigaretták hatásosan alkalmazhatók a szorongás csökkentésére, ráadásul legálisak, hiszen nem tartalmaznak THC-t.

A központi idegrendszeri hatás nem meglepő, hiszen a CBD antiepileptikus hatása bizonyított, ilyen célra gyógyszerként is kapható bizonyos epilepsziatípusok ellen. Sőt, a szorongásoldó hatása is bizonyított, ami a limbikus és a paralimbikus agyi területek megváltozott aktivitásával magyarázható.

Az elektronikus cigarettákban az oldat elpárologtatásához szükséges hőmérséklet igen magas, 200−400 °C közötti. Ennek az az oka, hogy az oldószerként általánosan használt propilén-glikol forráspontja jóval magasabb, mint a vízé, így ahhoz, hogy az oldat elpárologjon, jócskán 100 °C fölötti hőmérsékletet kell elérni. Csakhogy ilyen magas hőmérsékleten a szerves vegyületek egy része, így a CBD is instabillá válhat, és átalakulhat más molekulákká. Ez az úgynevezett hőbomlás, (pirolízis) folyamata, amelyet a CBD esetén korábban nem tanulmányoztak részletesen. Ennek az az oka, hogy erre a vegyületre egészen az elmúlt bő egy évtizedig nem irányult túl nagy figyelem, és az utóbbi években is elsősorban étrend-kiegészítőként fogy nagy mennyiségben. Így fordulhat elő, hogy szinte teljesen feledésbe merült az a több mint 50 éves cikk, amelyben leírták, hogy hő hatására a CBD THC-vé alakul. És itt jutunk el a lényeges kérdésig:

Vajon ez az átalakulás csak kémiai kuriózum, vagy az e-cigarettákban képződő mennyiség elég jelentős ahhoz, hogy a használó számottevő, a pszichoaktív hatás kialakulásához elégséges mennyiségű THC-t inhaláljon?

Prekurzor

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatói ezt a kérdést vizsgálták meg. A Nature kiadásában megjelenő Scientific Reportban megjelent cikkükből kiderül, hogy a 250−500 °C közötti tartományban a CBD 25−50%-a átalakul, és a pirolízis eredményeként több mint 20 különböző vegyületet azonosítottak. A 250−300 °C-on keletkező pirolízistermékek 95%-át négy vegyület teszi ki:

• a kannabikromén,
• a kannabinol,
• valamint a Δ9- és a Δ8-THC

Az első kettő nem rendelkezik jelentős pszichotróp hatással, és bioaktivitásaik is kevéssé feltártak, a Δ9- és a Δ8-THC viszont bizonyított központi idegrendszeri hatásokkal bíró tetrahidrokannabinol izomerek. A Δ9-THC azonos az köznyelvben leegyszerűsítve csak THC-ként említett vegyülettel. A két THC-izomer mennyisége megközelítheti a 40%-ot a hő hatására képződő elegyben.

A CBD tehát vélhetően elég jó hatásfokkal alakítható THC-vá egy egyszerű elektronikus cigarettával. Egy átlagos töltettel is milligrammos nagyságrendű THC inhalálható, magasabb hatóanyagtartalmú patronokkal pedig akár meg is közelíthető egy markáns hatású joint több 10 mg-os THC-dózisa.

Ezek az eredmények alapjaiban rengetik meg az Euópai Bíróság érvelését.

Az igaz ugyan, hogy a CBD önmagában nem pszichotróp, de mint most bebizonyosodott, egy nagyon egyszerű eljárással THC-vá, illetve delta-8-THC-vé alakítható (ez a marihuána-szakirodalomban és a marihuánaélvezők körében izomerizációként is ismert). Vagyis szakmai szempontból a CBD egyértelműen kábítószer-prekurzornak (előanyagnak) tekinthető, amelyeknek gyártását, forgalmazását, ellenőrzését nemzetközi egyezményen alapuló törvény szabályozza – nemcsak nálunk, hanem az ENSZ egyéb tagállamaiban is.

Ahogy a rendőrök egy lépéssel a bűnözők, úgy a tudomány is általában egy lépéssel a piac után lemaradva lohol. És ha az üzleti érdekhez tudományos tudás is társul, ennek eredménye lehet egy olyan készülék is, amely az e-cigarettáknál nagyobb hatékonysággal képes előállítani a THC-t CBD-ből. Ha ilyen termék még nincs is, a szabadalom már létezik, ahogy arra a kannabidiol szakirodalmának egyik kiváló ismerője, Ujváry István a közelmúltban felhívta a szakemberek figyelmét.