Nem sok marad a század végére abból a magyar borvidékből, amit ma ismerünk

A 21. század végére teljesen mediterrán borvidék lesz Magyarországból, a klímaváltozás miatt új körülményekhez kell majd alkalmazkodnia a magyar bortermelőknek, és bizonytalanabbá válik az olaszrizling, a kadarka vagy a hárslevelű termelése, a vörösborok akár javulhatnak is, de csak kis időre, írja a Másfélfokon Buzási Attila, környezetgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. De hozzáteszi, hogy aggodalomra ugyan van ok, de ne temessük még a borágazatot.

A régiónkra vonatkozó éghajlati előrejelzések masszív felmelegedést, a csapadékeloszlás változását, a lehulló csapadék intenzitásának növekedését jósolják: azaz csupa olyat, ami erősen befolyásolja a mezőgazdaságot, így a szőlő- és bortermelést. A Magyarországon ma előszeretettel használt szőlőfajták azonban, így például

az olaszrizling, a hárslevelű, a kadarka is nagyon érzékenyek az éghajlatra.

Az előrejelző klímamodellek alapján ezek a fajták komoly kihívásokkal nézhetnek szembe, ugyanis a század végére Magyarországon szinte egyáltalán nem marad majd olyan terület, ahol a 2000-es évek elejének éghajlati viszonyai visszaköszönnek. A Gaál Márta, a Corvinus Egyetem docensének vezetésével készült kutatás szerint a század közepére a legtöbb borvidéken a 2000-es évek elejének szekszárdi és hajós-bajai körülményei lesznek jellemzők, mígnem a század végére szinte teljesen mediterrán borvidék lesz Magyarország.

Új fajtákhoz új trendekkel

Az új éghajlat új fajtaválasztékot és borstílust követel majd meg. Egyes borfajtákat már most is kiemelnek a borászok az éghajlati változásokkal szembeni viszonylagosan nagyobb ellenálló képességük miatt (pl. déli szekszárdi borrégió: kékfrankos), ami azt is jelenti, hogy

a hazai vörösborok minőségi javulása rövid távon növekedhet majd az emelkedő átlaghőmérséklettel.

De ezek a rövid távú előnyök a század végére akár el is veszhetnek a megfelelő alkalmazkodás nélkül. A klímaváltozás a hőmérséklet emelkedése mellett olyan extrém jelenségekkel is járhat, mint a tavaszi fagyok vagy a villámárvizek, amik könnyen elpusztíthatják az ültetvényeket. Az alkalmazkodásra megoldást jelenthetnek az adott régióra jellemző, hagyományos, de sérülékeny szőlőfajták helyettesítése ellenállóbb fajtákkal, vagy éppen különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására.

Európában a termelők egy része úgy próbál alkalmazkodni a változáshoz, hogy magasabb cukortartalmú szőlőszemekkel dolgoznak, ami magasabb alkoholfokot is eredményez. Ez azonban kevésbé sikeres a mostani, könnyebb, gyümölcsösebb karakterű borok felé hajló trendek miatt. A trendeknek viszont érdemes lesz legalább úgy változniuk, mint ahogy a klíma teszi: az éghajlatváltozás ugyanis évről évre kiszámíthatatlanná fogja tenni az ízélményt, a minőséget és a mennyiséget is.