Mi történik a napraforgóval, amikor már nem forog?

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói megtalálták az okát annak, hogy miért néz állandóan keletre az érett napraforgó virágzata, amikor már nem követi a Nap égi mozgását – írja az MTI.

Arról, hogy a fiatal napraforgófej miért követi a napot, és miért fordul vissza éjszakánként, már számos élettani részletet ismertek a kutatók korábban is az ELTE közleménye szerint. Arról viszont, hogy a már érett virág miért néz folyton keletre, eddig még nem született kielégítő magyarázat. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) szerint

a jelenséget az okozhatja, hogy a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, mivel a délutánok általában felhősebbek a délelőttöknél.

Horváth középiskolásként rendszeresen járta a Kiskunhalas környéki napraforgóföldeket, már ekkor felmerült benne a feltételezés, amely végül a 2020-ban megkezdett kutatás alapjául szolgált.

A kutatók a munka során csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták a Napot nem követő érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát (beleértve a közvetlen napfényt és a szórt égfényt is) a virágképzés kezdete (július 1.) és a magok teljes érése (szeptember 7.) között.

Ha a délutánok felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát

– állapították meg a kutatók, akik azt is kimutatták, hogy a virágzat nyugati orientációja előnyösebb lenne, mint a déli. Mivel a napraforgófej fotoszintetizáló zöld háta akkor nyeli el a legtöbb fényenergiát, amikor a virágzat nyugatra néz, a zöld fejhát által elnyelt fényenergia maximalizálása nem magyarázhatná a virágzat keletre nézését. A keletre néző érett napraforgóvirágzat nyugat-dél felé néző virágzathoz képest mért 10-50 százalék energiatöbblete számos előnnyel jár a napraforgó számára:

• serkentheti a mag fejlődését és érését,
• felgyorsíthatja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását is, ami pedig csökkentheti a gombásodás veszélyét,
• a délelőtt aktív beporzók is erősebben vonzódhatnak a keletre néző virágzatokhoz.

A kutatásban a biofizikus mellett Slíz-Balogh Judit csillagász (ELTE Csillagászati Tanszék), Jánosi Imre fizikus professzor (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék), Horváth Ákos meteorológus (Hamburgi Egyetem, Meteorológiai Intézet), Virágh Balázs diplomandusz (ELTE Biológiai Fizika Tanszék), Egri Ádám (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet) és Horváth Dániel (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) vett részt – közölte az ELTE.

Az eredményekről a Scientific Reports című folyóirat 2020. decemberi számában számoltak be.