Múzeumban nem láthatjuk az ellopott van Goghokat, de otthon igen
2020. november 21. – 18:03
frissítve
Évente több tízezret lopnak el, és az eltűnt daraboknak csak a 10 százaléka kerül elő. Mi az? Bizony, műalkotásokról van szó, amik gyakran nyom nélkül tűnnek el, és mivel általában egyediek, pótolhatatlanok is. A digitalizáció korában azonban nem kell így lennie, ezt bizonyítja Noah Charney művészettörténész és a Samsung közös online kiállítása, az Eltűnt remekművek nyomában.
„Évente több tízezer műkincsrablást jelentenek, és ki tudja, hányról nem tudunk. A legtöbb premodern művésznek sokkal több alkotása tűnt el, mint amennyiről tudjuk, hogy hol vannak. Vegyük például az ógörög Lüszipposzt: Idősebb Pliniusz történetíró szerint 1500 szobrot készített – ma mindössze egyről tudjuk, hogy hol van”
– mondta a Telexnek Noah Charney művészettörténész, a műtárgybűnözés szakértője, az Association for Research into Crimes Against Art (Művészet elleni bűntényeket kutató szövetség – ARCA) alapítója.
Tudását nemcsak előadásokon és cikkekben igyekszik átadni, hanem könyveiben is. Több könyvet is írt a témában, legutóbbi, 2018-as műve, az Eltűnt remekművek nyomában több olyan remekművet is bemutat, amik valószínűleg sosem kerülnek majd elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy néhányat ne láthatnának a műkedvelők valamilyen formában, így a Samsuggal közösen összeállította az Elveszett remekművek című online kiállítást, ami tizenkét európai festményt mutat be. Charney röviden azt is leírta, hogy tűntek el a bemutatott képek – és néhány rablás pont olyan, mintha egy film forgatókönyvét olvasnánk.
Számtalan oka van annak, hogy egyes alkotások eltűnnek, a rablás csak a legegyértelműbb közülük. Van, amelyik természeti katasztrófában pusztul el, van, ami háborús fosztogatás miatt tűnik el a múzeumból, de olyan is akad, amit a művész sajátkezűleg tesz tönkre.
„Az eltűnt darabok között több olyan is van, ami művészettörténetileg valójában sokkal jelentősebb, mint bármi, ami máig fennmaradt”
– mutatott rá a művészettörténész. Hajlamosak vagyunk csak azokat az alkotásokat vizsgálni (tehát fontosnak tartani), amiket meg is tudunk nézni élőben. Emiatt azonban sokan hajlamosak elfeledkezni az eltűnt, de nem kevésbé jelentős alkotásokról.
Így született meg az Eltűnt remekművek, a „lehetetlen kiállítás”, ami február 10-ig tekinthető meg ezen az oldalon. A Samsung nem is időzíthetett volna jobban, hiszen a világon mindenütt szigorú lezárások vannak életben, így nem lehet úgy ellátogatni múzeumokba, mint normális időkben. Az, hogy egy másik országba utazzunk csak azért, hogy megnézzünk néhány képet, sokaknak elérhetetlen luxus. Charney szerint a kiállítás demokratizálja a művészeti fogyasztást, hiszen olyan képeket mutat be, amiket most egyetlen múzeumban vagy galériában sem láthatunk. Az ötlet egyébként nem teljesen új, több múzeum is, köztük a Szépművészeti Múzeum is kísérletezik már egy ideje a digitális múzeum ötletével
A kiállítás összeállításakor igyekeztek több európai régióból kiválasztani eltűnt képeket. Így került be a 12 közé három van Gogh, egy Kyslikova vagy épp egy Jordaens-festmény.
„Nemcsak a festményt mutattam be, hanem azt is leírtam, hogy tűnt el, mert az azoknak is érdekes lehet, akiket amúgy nem érdekel a művészet. Mindenki szereti a jó krimit”
– magyarázta Charney.
Cézanne Kilátás az Auvers-sur-Oise falucskára című képét például az ezredfordulós szilveszteri éjszakát kihasználva lopták el 1999-ben. A műkincsrablók egy állványzaton másztak be az oxfordi Ashmolean Múzeumba, eldobtak néhány füstbombát, majd a keletkező füstöt egy kis ventilátorral szétterítették a teremben. Emiatt egyrészt a biztonsági felvételek használhatatlanná váltak, másrészt az őrök azt hitték, hogy tűz van, így intézkedés helyett csak kihívták a tűzoltókat, emiatt a rablóknak épp elég idejük volt, hogy leakasszák a festményt és elmeneküljenek.
Itt a lét a Tate?
Akkor vajon ennyi volt? A Louvre, a londoni Nemzeti Galéria vagy a Met tartsa inkább lehúzva a rolót a járvány után is? Charney szerint erre nincs szükség, mert ugyan most nagyon jó kultúrakiegészítő az online kiállítás, de azért nem pótolja az igazi, múzeumi hangulatot. Inkább azért hasznos, mert sokkal szélesebb tömeghez juthat el, mint egy hagyományos időszakos kiállítás, elvégre online van, nem kell végigállni a kígyózó sorokat, és ingyenes.
Azt gondolja, hogy inkább olyan hatása lesz, mint amikor lát valaki egy szelfit az Instagramon, amit egy ismerőse a Mona Lisa előtt készített. Ilyenkor sokan arra gondolnak, hogy de jó lenne élőben megnézni azt a legendás festményt, ezért abban bízik, hogy a kiállítás pozitív hatással lesz a múzeumok járvány utáni látogatottságára.
Vagy hogy egy sokkal látványosabb példát említsen:
„Követek néhány olyan oldalt, amikre folyamatosan szuperül kinéző hamburgerekről raknak ki képeket. Ettől még szívesebben enném meg azt a burgert, mint hogy a telefonomon nézzem.”
Egy ilyen kiállításnak, ami eltűnt műveket mutat be, természetesen sok akadálya van. A legnagyobb az, hogy csak olyan képeket, műalkotásokat tudnak bemutatni, amikről vannak nagyon jó minőségű fényképek. Egy másik tényező, amire nem feltétlenül gondolna az ember, de fontos szempont a festmények összeválogatásánál, hogy a képek lehetőség szerint fekvő formátumúak legyenek. Ez nem teljesen sikerült, de valóban sokkal jobban látható egy festmény a monitoron, ha nem állókép.
Erre mégis leginkább azért van szükség, mert a Samsung összekötötte a kiállítást az egyik tévéjükkel, a Frame TV-vel. A készüléket már megjelenésekor úgy reklámozták, hogy gyakorlatilag egy digitális képkeret, de ezzel a kiállítással úgy tűnik, végre kiteljesedhetett. Ha valakinek lóg egy ilyen otthon a falon, az Art Store menüpontban megtalálja a kiállítást. Charney ezt is figyelembe vette, így a képeket úgy válogatta, hogy jól mutassanak a tévén (amit ő a saját bevallása szerint gyakran műelemzésre használ).
Ahogy említettük, eltűnt festményekből egyelőre nem lesz hiány, hiszen nagyon sok tűnik el. Ennek ellenére az idei év kicsit nyugisabb ilyen szempontból, ami talán nem meglepő.
„Idén mindössze hat kifejezetten fontos festményt loptak el a lezárások alatt (van Gogh A plébániakert Nuenenben-jét március 3-án, a festő születésének 160 évfordulóján lopták el – a szerk.), de a műkincslopások száma is alacsonyabb mint az átlag. A bűnözők sem akarnak betegek lenni.”
A legtöbb európai országban nagyjából évente 1000 műkincsrablást jelentenek, kivéve Olaszországban, ott ez a szám 10 ezer körül van. Ennek az az oka, hogy a rendőrségen belül működik egy külön műkincsrablásokra szakosodott egység (Charney ezért alapította Olaszországban az ARCA-t). Ilyen számok mellett valószínűleg lesz még anyag egy-két hasonló kiállításra.
Az Eltűnt remekművek nyomában elérhető ezen a linken, vagy a Frame TV Art Mode-jában. A kiállításon megtekinthető például Dr. Gachet portréja Vincent van Gogh-tól, a Nyár David Tenierstől és a Charring-Cross híd Monet-tól.
