A modern orvostudomány és közegézségügy legkomolyabb dilemmája egyre kevésbé az, hogy hogyan küzdjenek a kutatók a kórokozók és a betegségek ellen, hanem hogy hogyan vegyék rá a betegeket (és az egészségeseket) arra, hogy ebben partnerek legyenek. Hiába kezelhető ma már nagyon sok krónikus betegség, ha az emberek nem járnak szűrővizsgálatokra, és akkor sem változtatnak az életmódjukon, ha már muszáj lenne. Hiába léteznek hatékony gyógyszerek, amik emberek egészségét, életét mentik meg, ha azokat nem szedik rendszeresen a betegek.
A lakosság egészsége összetett jelenség, amely mélyen gyökerezik a társadalmak kultúrájában, felépítésében és működésében. Egy ország lakosságának vagy egy népcsoportnak az egészsége nem az egyének egészségére összpontosító, alapvetően természettudományos ismereteket felhasználó orvostudomány eszközeivel érthető meg, és nem is csak ezekkel befolyásolható. A népegészségtan olyan tudományterület, amely számos társadalom- és természettudományos szakterület eszköztárára és ismeretanyagára épít.
Dr. Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, az MTA doktora előadásában történeti példákon keresztül mutatja be a bizonyítékokon alapuló népegészségügy, az egészségfejlesztés és a megelőzés eszköztárát – majd tanulságképpen végigveszi a sikeres modern népegészségügy főbb jellemzőit. Kutatási területe a nem fertőző betegségek epidemiológiája, a keringési betegségek megelőzése, prognózisa, hatékony kezelése, valamint a klinikai döntéselemzés, a metaanalízis és a megelőzés egészség-gazdaságtana.
Az előadás az MTA egész novemberben tartó rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének része. A tudományünnep programjait az MTA Youtube-csatornáján lehet követni, de a kiemelt előadásokat, így Vokó Zoltánét közvetítjük mi is:
(A Telex a Magyar Tudomány Ünnepe médiapartnere)
