A vakcinafejlesztés gyorsasági világrekordját a mumpsz tartja 4 évvel, de vannak olyan vírusok is (például a HIV), amelyek ellen több évtizednyi kutatás-fejlesztés, és rengeteg beleölt energia és pénz árán sem sikerült hatékony védőoltást kifejleszteni. Most az egész világ azért drukkol, hogy a SARS-CoV-2 elleni védőoltás az belső kategóriába essen, és dőljön meg az a világcsúcs is, lehetőleg minél jobban. A tudósok jól állnak, a vakcina kidolgozásában már az elmúlt háromnegyed évben is hatalmas előrelépések történtek.
A világon zajló 180 védőoltás-fejlesztési projektből 6-8 már az utolsó klinikai kísérleti fázisban tart, ami azt jelenti, hogy a nem túl távoli jövőben, a megfelelő ellenőrzési eljárásokat követően törzskönyvezett vakcina lesz belőlük.
De a vírus megjelenése után nem sokkal megkezdődött a terápiában alkalmazható gyógyszerek utáni kutatás is: egyrészt vizsgálják az újonnan szintetizált, még kutatási fázisban lévő vegyületeket, másrészt újragondolják a már meglévő gyógyszerkincset. Utóbbi út nagy előnye, hogy ezeknek a szereknek a biztonságossága már alaposan le lett tesztelve, így ha valamelyik hatásosnak bizonyul a koronavírus ellen, az ismeretlen mellékhatások és kockázatok miatt már kevésbé kell aggódni.
Dr. Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője az Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényének előadásában beszámol a folyamatban lévő vakcinafejlesztésekről, a vírus genetikai állományának vizsgálatáról, valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekről is.
A tudományünnep előadásait az MTA Youtube-csatornáján követheti, de dr. Jakab Ferenc előadását itt a Telexen is végignézheti.
(A Telex a rendezvénysorozat médiapartne)
