Koronavírus, Marskutatás és mindent átitató matematika – jön a Magyar Tudomány Ünnepe

„Ha száz év múlva egy tudománytörténész, kultúrtörténész vagy szociológus azt kutatja majd, milyen volt az áltudományos nézetek elfogadottsága, bőséges munícióra lel korunkból”

– írja a Magyar Tudomány Ünnepét beharangozó köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

Freund szerint hatalmas ma a tudományos közösség felelőssége: a kutatóknak aktívan tenniük kell azért, hogy „a ráció, a tudomány józansága legyen a meghatározó a társadalomban olyan helyzetekben is, mint amilyent a mostani világjárvány okozott.”

Épp ez a küldetése az MTA éves tudománynépszerűsítő előadássorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének is, amelyet a jelenlegi formájában a hatodik alkalommal rendeznek meg idén. Az érdeklődők november 3-30. között nézhetik meg a tudomány mai állását közérthetően bemutató, a gyakori tévhiteket eloszlató előadásokat és beszélgetéseket – de mint a legtöbb rendezvény, ezúttal a tudományünnep is a netre költözik a koronavírus elől.

(A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja.)

Koronavírus, koronavírus mindenhol

Természetesen a témák között is kiemelt figyelem jut a mindennapjainkat meghatározó koronavírus-járványnak – és mivel az életünk szinte minden területére kihat a Covid-19, a Tudomány Ünnepén is több előadás, több szemszögből mutatja be közérthetően a legfontosabb tudnivalókat.

Rögtön a nyitóelőadásban arról fog beszélni Kosztolányi György orvos-genetikus, hogy a tudomány hogyan segíthet a járvány okozta társadalmi sokk kezelésében. Jakab Ferenc virológus a gőzerővel folyó vakcina- és gyógyszerfejlesztés aktuális állását mutatja be, Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész pedig egy hazai fejlesztésű gyógyszer fejlesztésének eredményeit ismerteti.

Magától a vírustól kicsit eltávolodva is, Vokó Zoltán epidemiológus történeti példákon keresztül mutatja be, mi a sikeres népegészségügy receptje, és milyen társadalmi-kulturális okai vannak annak, ha mégsem mindenhol ezt követik. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató előadásából pedig megtudhatjuk, hogyan lehet a legmodernebb technológiai vívmányokkal hatékonyabbá tenni az egészségügyet, hogy az olyan extrém terhelés alatt se omoljon össze, mint amilyen például a mostani járvány.

Mars, oktatás, víz

De nem csak a koronavírusról vagy az egészségügyről lesz szó. Néhány érdekesebb példa:

• Kereszturi Ákos planetológustól például arról hallhatunk majd, hogy a Mars kutatása hogyan segítette elő a Földön kívüli élet utáni kutatás fejlődését.
• Röst Gergely matematikus konkrét példákkal mutatja be, a mindennapokban termelődő elképesztő adatmennyiség és az egyre gyorsabb számítógépek hogyan tették megkerülhetetlenné a matematikát az élet legtöbb területén.
• Csapó Benő neveléstudományi kutató pedig a a digitális oktatás nem túl fényes jelenének bemutatása után a lehetőségekkel teli jövőt tárja elénk.

A szervezők egész programblokkot szentelnek a víz 21. századi jelentőségének. Szó lesz többek között a felszín alatti vízkészletek hatékonyabb hasznosításáról, a biztonságos ivóvíz biztosításáért dolgozó tudományos összefogásról és a Balaton algásodásáról is.

Mindez azonban csak egy kis ízelítő a teljes menüből, amelyből a pdf formátumú programfüzetben is lehet válogatni, illetve a rendezvény honlapján téma, előadó, dátum és hely alapján is lehet keresni a kínálatban. Az előadásokat az MTA Youtube-csatornáján lehet majd élőben követni.

(A rendezvénysorozat médiapartnereként a Telex is beszámol a legizgalmasabb előadásokról.)