Szuperbaktérium elleni antibiotikum-molekulát fejlesztettek ki Szegeden

A gyakori antibiotikum-használat miatt mára sok baktérium rezisztenssé vált több antibiotikummal szemben is. Ezek a szuperbaktériumok halálos fertőzéseket is okozhatnak, ilyen gócpontok gyakran kórházakban alakulnak ki. Ezekben az intézményekben sokat használnak antibiotikumot, és a kórokozók könnyen terjednek az egyik betegről a másikra. Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja Pál Csaba vezetésével ezért olyan antibiotikum-molekulákat fejlesztett, amik felvehetik a harcot a szuperbaktériumokkal. A tanulmány a Plos Biology szaklapban jelent meg.

Európában 2017-ben a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek 8,3 százalékánál okoztak tüdőgyulladást, illetve véráram- vagy húgyúti fertőzéseket. A fertőzések miatt a kezelések elnyúlhatnak, megemelkedik a költségük, sőt, gyakran halálos kimenetelűek is lehetnek. A WHO 2019-es adatai szerint ez évente 700 000 halálesetet jelent, de ez a szám olyan ütemben nő, hogy 2050-re évente többen halhatnak bele ezekbe a fertőzésekbe, mint rákos megbetegedésekbe.

Itthon a leggyakoribb az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae, a Pseudomonas aeruginosa, valamint az MRSA általi fertőzés, amely a rezisztens szuperbaktériumok közismert példája.

Mivel sok új antibiotikum már a tesztelés fázisában eredménytelennek bizonyul, több gyógyszergyártó is felhagyott az ilyen szerek fejlesztésével. Pál Csaba és csapata Lucija Peterlinnel, a Ljubljanai Egyetem kutatójával közösen olyan molekulán dolgozott, ami hatékony a rendkívül jól alkalmazkodó MRSA ellen. Ezeket az új antibiotikum-jelölt molekulákat ULD1-nek és ULD2-nek keresztelték el. Azért különlegesek, mert a bakteriális sejten belül több célpontjuk is van, így a kórokozó nehezebben épít ki rezisztenciát. A molekulák a tesztek során egereken hatékonynak bizonyultak MRSA-s bőrfertőzéseknél, viszont az emberi sejtekben nem okoztak kárt.

Az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRSA-változatot, ezért a molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.