Új klímafőellenség a láthatáron: vissza kellene fognunk a kéjgáz-kibocsátást

Egy új kutatás szerint az élelmiszertermelés növekvő súllyal jelenik meg a klímaváltozást okozó tényezők között, különösen a műtrágyázás miatt a légkörbe kerülő dinitrogén-oxid (kéjgáz) növekvő koncentrációja ad okot aggodalomra.

A Nature-ben publikált és az Auburn University által vezetett kutatást 57 tudós jegyzi 48 országból. A kéjgáz az emberi élethossznál is hosszabb ideig marad a légkörben, 300-szor potensebb üvegházhatás-okozó, mint a szén-dioxid, és a mesterséges talajjavítók mértéktelen használata miatt egyre több van belőle a levegőben: 20 százalékkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest a friss eredmények szerint. A szén-dioxid és a metán után a legjelentősebb üvegházhatású gáz legnagyobb kibocsátói összességében Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Dél-Amerika és Afrika, de ha csak a mesterséges talajjavító szerekből származó kibocsátást nézzük, az USA, Kína és India vezetnek.

A tanulmány arra jutott, a dinitrogén-oxid kibocsátásának jelenlegi trendjei nem összeegyeztethetők a párizsi klímacélokkal, amelyeket azért írt alá 195 ország, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a globális hőmérsékletemelkedést. Jó hír viszont, hogy léteznek hathatós technológiák (pl. a hatékonyabb műtrágyázás) a kéjgáz-kibocsátás csökkentésére, Európa az elmúlt két évtizedben sikeresen visszafogta a saját részét.