Nem az orosz Twitter-trollokon múlt, hogy Donald Trump 2016-ban elnök lett

Twitteren nem volt túl sikeres az orosz trollhadsereg munkája a 2016-os amerikai elnökválasztások során: egy friss kutatás szerint a munkájuk mérsékelt sikerrel járult, kevés embert értek el, ők is nagyrészt elhivatott republikánusok voltak, és az orosz felhasználók nem voltak mérhető hatással a választók gondolkodásának megváltozására vagy a viselkedésük befolyásolására.

Az Amerikai Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási kampánya volt az első alkalom, amikor a közösségi média komolyan befolyásolhatta a választók döntését. Ekkor robbant a Cambridge Analytica-botrány is: a cég Facebook-felhasználók adataihoz jutott hozzá, amelyeket aztán felhasznált arra, hogy olyan részletes pszichológiai profilokat dolgozzon ki, amelyekkel aztán a profilba illő választókat személyesen lehet befolyásolni. De a közösségi média problémás működése is ekkor kezdett kirajzolódni a nagyközönség számára: a Facebookot és Twittert elárasztották az álhírek, a manipulált fotók, a fizetett trollok, amelyeknek egyetlen célja volt: a saját érdekeik szerint irányítani a potenciálisan befolyásolható szavazót. Az ilyen tartalmak és felhasználók rengeteg helyről érkezhettek, többek között Oroszországból is, ahonnan a Putyinnak éppen megfelelő jelölt felé terelték a választókat.

Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy ezek a taktikák azoknál voltak a leghatásosabbak, akik már egyébként is az éppen adott jelöltre szavaztak volna, hiszen csak megerősítést kaptak az elképzeléseikre – főleg akkor, ha nagyjából egy véleményt osztó buborékban éltek a közösségi médiában. Erre erősít rá most a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmányis, amely szerint az orosz trollok Twitteren nem voltak túl hatásosak: nem volt mérhető hatása a munkájuknak.

A nemzetközi kutatócsapat szerint eddig nem állt rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy mérni lehessen a választások alatti orosz trolltevékenység pontos hatását. Most a szakértők számszerűsítették az orosz külföldi befolyással kapcsolatos kampánynak való kitettség, illetve a 2016-os amerikai választások attitűdjei és szavazói magatartása közötti kapcsolatot. Kiderült, hogy az orosz trollok erősen koncentrált réteget értek csak el az üzeneteikkel: a felhasználók mindössze 1 százaléka tette ki az elérés 70 százalékát. Ezek az emberek ráadásul elszánt republikánusok voltak, rájuk többé-kevésbé felesleges is volt targetálni, hiszen mindenképpen Donald Trumpra szavaztak volna. Ráadásul az orosz dezinformációs kampányt beárnyékolták az amerikai média és a politikusok tartalmai.

A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy lenne lényeges kapcsolat a trolltevékenység és a választási attitűdök, a megosztottság vagy a szavazási magatartás változása között.

A szakértők megjegyzik a tanulmányukban: számos olyan, nagy nyilvánosságot kapó esetről tudni, amikor egyes kormányok a közösségi médiát próbálják arra használni, hogy aláássák a hatalmukat megkérdőjelező társadalmi mozgalmakat, illetve beavatkozzanak külföldi ellenfeleik demokratikus választásaiba. Ilyen próbálkozás zajlott az oroszok által 2016-ban, amikor a számukra pozitívabb republikánus jelöltet próbálták népszerűsíteni. A munkát az úgynevezett Internetes Kutatási Ügynökség (Internet Research Agency) végezte, amelynek szoros kapcsolatai vannak az orosz kormányhoz. A szervezet munkatársai amerikainak tűnő álprofilokat hoztak létre a közösségi médiában, és ezeken keresztül próbálták megosztani és befolyásolni a társadalmat. A kutatás alapján, Twitteren legalább is, elég sikertelenül.

A The Washington Postnak a tanulmány egyik szerzője, Josh Tucker azt nyilatkozta: számára az eredmények azt mutatják, hogy az egészet túllihegtük, és hogy az ilyen Twitter-kampányoknak nem volt különösebb hatásuk a választási eredményekre. Ugyanakkor a kutatók azt is elismerik, hogy más közösségi platformokat nem vizsgáltak, illetve nem nézték meg az orosz hackelési próbálkozások hatásait, amelyek egy másik kutatás szerint viszont komolyabb hatással lehettek a választásra.