Edward Snowden: A vita véget ért, a világnak több titkosításra van szüksége

2021. október 22. – 05:02

Edward Snowden: A vita véget ért, a világnak több titkosításra van szüksége
Edward Snowden online bejelentkezése a Wired Next Fest 2019 nevű milánói eseményen 2019. május 26-án – Fotó: Rosdiana Ciaravolo / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„A magánszféra: hatalom”

– mondta Edward Snowden, a 2013-as amerikai megfigyelési botrány kirobbantója csütörtökön, a titkosítás világnapja alkalmából rendezett beszélgetésen.

Ha még nem hallott a titkosítás világnapjáról, az nem az ön tájékozatlansága miatt van, hanem azért, mert az idei volt az első alkalom. Azért hozta létre a több mint 180 civil szervezetből és techcégből álló Globális Titkosítási Koalíció, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen megkerülhetetlenné vált az életünkben az erős titkosítás, és milyen nagy veszélyt jelent a társadalom egészére nézve, ha valaki mégis megpróbálja megkerülni.

Ez a valaki persze akár egy megélhetési hekker is lehet, de a közös kiállás elsősorban nem a kiberbűnözőknek szól, hanem a világ kormányainak. Az elmúlt években ugyanis újra fellángolt egy réges-régi vita, amelynek az egyik oldalán a techvilág szakértői és jogvédői, a másikon a bűnüldöző szervek és a jogalkotók állnak. Ennek a lényege, hogy bár az erős vagy más néven végpontok közötti titkosítás mindannyiunk adatait és magánszféráját védi a kíváncsiskodókkal szemben, a terroristák, embercsempészek, pedofilok és más bűnözők is elbújhatnak mögé a hatóságok elől.

A titkosítási vita nagy kérdése, hogy ha a bűnüldözés érdekei azt kívánják, lehet-e úgy hozzáférést biztosítani a titkosított adatokhoz, hogy közben az erre a célra nyitott hátsó ajtón senki más ne tudjon besétálni akár törvényesen működő vállalkozások vagy ártatlan átlagemberek eszközeire is. A szakértői oldal válasza már jó ideje határozottan és világosan az, hogy ez megvalósíthatatlan, mert ha egyszer beépítenek egy ilyen hátsó ajtót, akkor onnantól semmi sem garantálhatja, hogy annak a kulcsait nem szerzik meg illetéktelenek is.

Minderről januárban írtunk bővebben is, amikor négy európai cég közösen tiltakozott egy uniós javaslat ellen, mert az szerintük veszélyt jelentett a titkosításra. Az egyik felszólaló cég a magyar alapítású Tresorit volt, amely a fájlok biztonságos tárolását, szinkronizálását és megosztását lehetővé tevő szolgáltatást kínál. A Tresorit most is ott van a titkosítás világnapja alkalmából kiadott kiáltvány 153 aláírója között, sőt a vezérigazgató, Lám István volt a Snowdent is felvonultató beszélgetés egyik résztvevője, olyan szakértők és jogvédők mellett, akik arról meséltek, hogy Brazíliától Indiáig hogyan változtatja meg a világot a titkosítás.

A vitának vége, alulról kell újraépíteni a magánszférát

Furcsa belegondolni, hogy egyáltalán létrejöhetett egy ilyen világnap – mondta Snowden, felidézve, hogy emlékszik még arra, amikor a korábbi amerikai nemzeti hírszerzési igazgató egyszer azt mondta, hogy az általa kirobbantott botrány évekkel előrehozta az erős titkosítás elterjedését. Ezt persze akkor szörnyűségként rótta fel neki az illető, de mai szemmel nézve már inkább bóknak tűnik.

„A titkosítási vita mára valójában véget ért. Kellenek-e a hátsó ajtók? Kipróbáltuk, nem működött. Világossá vált, hogy több és kiterjedtebb titkosításra van szükségünk, mert ez az egyetlen módja annak, hogy legalább valamennyire megvédhessük a magánszféránkat”

– mondta.

Szerinte a vita végét egy 2015-ös eset hozta el egyértelműen. Az amerikai elektronikus hírszerző ügynökség, az NSA még korábban beépített egy hátsó ajtót egy titkosítási protokollba, majd a kormány kötelezővé tette ennek használatát bizonyos szolgáltatóknak. A titkosított adatokhoz elvileg csak az NSA férhetett hozzá, csak nekik volt kulcsuk az ajtóhoz. 2015-ben azonban a Juniper nevű hálózati óriást meghekkelték: a feltételezés szerint kínai támadók kicserélték az NSA kulcsát a sajátjukra, és gond nélkül bejutottak a cég hálózataira. Snowden szerint legkésőbb ekkor vált a gyakorlatban is világossá, hogy nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó.

A magánszféra védelmével azonban ma is komoly gondok vannak, és mivel sem a felhasználói adatok begyűjtéséből és elemzéséből élő techvállalatoktól, sem a status quóban szintén haszonélvezőként érdekelt jogalkotóktól nem várható el a helyzet megoldása, a valódi változás csak alulról tud elindulni – mondta Snowden.

Ezért buzdítanak arra mindenkit a világnap szervezői, hogy vegyék a kezükbe a saját online biztonságukat és a magánszférájuk védelmét, és váltsanak erős titkosítást használó szolgáltatásokra.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!