Az online CES már most az év legbizarrabb bulija

2021. január 11. – 23:39

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Már több mint negyven éve hagyomány, hogy január elején Las Vegasba vándorol a szórakoztatóelektronikai világ apraja-nagyja, hogy bemutassa a világnak, a sajtónak és egymásnak, milyen újdonságokat találtak ki arra az évre. A szórakoztatóelektronikát persze itt úgy kell érteni, hogy kb. minden, amiben áram van, az utóbbi években például már külön kisalföldnyi méretű pavilonja volt az autógyártóknak is. A CES akkorára nőtt, hogy a 300 ezer négyzetméternyi kiállítási területet önmagában már begyalogolni is komoly teljesítmény volt.

Aztán jött a koronavírus, és az életünk kismillió más részletével egy kalap alatt ezt is kinyírta. A CES a vegasi kaszinókból az online térbe kényszerült.

Egy ekkora show-t online megrendezni elmondhatatlanul nagy kihívás, sőt, egy csomó szempontból konkrétan lehetetlen, elvégre a CES legjobb része az, amikor az ember csak úgy bóklászik, és véletlenszerűen botlik bele izgalmas startupok még izgalmasabb termékeibe, amiket a helyszínen rögtön ki is próbál.

Hogy ez a rész hogy fog menni home office-ból, egyelőre rejtély (kedden nyit csak hivatalosan a kiállítás), most a nulladik napon vagyunk túl, ami hagyományosan azzal telik, hogy a nagy cégek sajtótájékoztatókon mutogatják végig az új cuccaikat, jelentik be a bejelentenivalókat, és próbálnak nagyobbakat mondani, mint a konkurencia.

Ez elvileg csodásan működhet online streamen is, sőt. Ha nem kell az élő bemutatóhoz ragaszkodni, akkor akárhányszor fel lehet venni a műsort, és úgy tele lehet tolni CGI-trükkökkel, mint egy Star Wars filmet, aztán olyan időzóna szerint kiküldeni az éterbe, ami a legkényelmesebb. A probléma az, hogy a világjárvány a kutatás-fejlesztési folyamatokat is oldalba rúgta, a karantén miatt bezárt gyárakról és lebénult logisztikai láncokról nem is beszélve. Sosem volt még akkora kihívás összekalapálni egy új, ne adj isten tényleg forradalmi terméket, mint most. Még úgy is, hogy egyébként a járványon pont ezek a techcégek kaszáltak hatalmasat, hiszen az online élethez tőlük kellett beszerezni a hardvert.

Szép új világ, ablakokba épített kijelzőkkel – Fotó: CES

Akárhogy is, hirtelen nem az lett a központi kérdés, hogy melyik új cuccunknak szorítsunk több időt melyik másik kárára a bemutatón, hanem hogy úgy általában mi a fenével töltsük ki azt a fél órát (ami egyébként így is jóval rövidebb, mint az élő CES-es standard 50 perces sajtótájékoztatói).

A megoldás: mentsük meg a világot!

Közhely, hogy a világ összes filmje pontosan ugyanarra a struktúrára épül, viszont most kiderült, hogy ez a CES 2021 online sajtótájékoztatóira is igaz:

  • Első felvonás: felvillantod, hogy 2020 mennyire szörnyű volt, a járvány mennyire a feje tetejére állította az életünket; aztán gyorsan átváltasz arra, hogy mennyire királyul alkalmazkodtunk az új helyzethez, home office-tól otthoni tanulásig, telemedicinától a netes szórakozásig, kommunikációig és vásárlásig. Az emberiség szuperjól alkalmazkodik, ettől lettünk mi a bolygó királyai, és nem mondjuk a bojtosúszójú maradványhalak (Latimeria chalumnae).
  • Második felvonás: ezt a gondolatmenetet rögtön át lehet vezetni arra, hogy az alkalmazkodás kulcsa a technológia és az innováció, és mit az az ég, ebben pont a te céged a legjobb (itt gyorsan fel is lehet sorolni egy csomó random adatot, hogy mennyire).
  • Harmadik felvonás: kis kitérő arra, hogy a technológia célja, hogy jobbá tegye a világot, kényelmesebbé az életet, és kapcsolatot teremtsen az emberek között. Ezzel rá is lehet térni, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság, a környezetvédelem és hasonlók iránt.
  • Ha minden jól megy, a negyedik felvonásra nagyjából 16 és háromnegyed perc maradt a fél órából, azt meg csak ki lehet már tölteni az új fejlesztések bemutatásával. Ha nem, lehet mutogatni a tavalyiakat is kicsit.

Mindezt persze az élő sajtótájékoztatók külsőségeivel, gigászi ledfalakkal, koncertre illő fényshow-val, ami persze közönség nélkül elég bizarr, cserébe fel lehet dobni mindenféle CGI-trükkel, virtuális díszlettel, meg ami még a csövön kifér.

A Hisense-nél például az utolsó öt percre egy olyan táncos show-t vágtak le, ahol egészen összemosódott, mi a valódi díszlet, mi a trükk, mekkora stúdióban veszik fel az egészet, és mi a fenét keres két élő ló a lézertévé nagyszerűségét reprezentáló jelenetben. A Samsung ezzel szemben kb. 10 percet szánt a fél órájából annak a részletezésére, hogy mennyire környezetbarát a termékeik csomagolása, és milyen királyul lehet újrahasznosítani a régi telefonjaikat.

Mi most mindenesetre maradjunk az érdemi 16 és háromnegyed perceknél, és lássuk, mit mutattak a nagy távol-keleti cégek abban az évben, amikor úgy istenigazából nem volt mit mutatniuk.

Az öt kedvencünk a nulladik napi bemutatókról

A Hisense már évek óta a lézertévével nyomul, pontosabban 2014 óta, amikor szintén a CES-en bemutatták az első ilyet. Egyébként közelebb áll a projektorhoz, mint a hagyományos értelemben vett tévéhez, de ebbe most ne is menjünk bele jobban. Kínában állítólag akkora divat már a lézertévé, hogy piacvezetővé tette a Hisense-t, és a top10 tévémodellből három lézertévé.

A TriChroma idei kiadása 100 hüvelykes, de van egyébként 300-as modellje is a cégnek, ami konkrétan 7 méter 60 centis képátlót jelent, az csóróbb stadionokban elmegy eredménykijelzőnek is. Az ígéretek egészen szédítőek: a mozis standardnál 50%-kal jobb színskála, miközben a szem számára 20%-kal kényelmesebb nézni, mint egy papírlapot. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ezt hogy számolták ki.

A cég idei mottója mindenesetre az, hogy 2021-ben végre jó dolgok fognak történni, és ezzel én ki is tudok egyezni, még akkor is, ha a csoda-lézertévé leragadt a kora középkort idéző 4K felbontásnál. És jövőre már belengettek egy hologramos tévé prototípust, amit remélhetőleg már nem streamen fognak mutogatni.

Az LG bemutatóján a legérdekesebb az volt, hogy ugyan a céget legalább annyira ismerhetjük a tévéiről és okostelefonjairól, mint a háztartási eszközeiről, most látványosan utóbbiakra helyezték a hangsúlyt. Volt a bemutatón okos mosógép, még okosabb mosogatógép, csuda okos porszívó és szuperokos hűtő – utóbbi azzal a mérhetetlenül menő kunszttal, hogy ha kettőt kopogunk az ajtaján, az átlátszóvá válik, és kinyitás nélkül láthatjuk, hogy karácsony óta ott rohad benne a töltött káposzta maradéka.

Plusz láthatóan nagy erőkkel nyomulnak a légtisztítók piacán, ami járványhelyzetben tényleg hasznos dolog, nagyjából az állandó szellőztetést tudja emulálni, amit télvíz idején az ember azért nem vállal be. Mutattak belőle hordozhatót, sőt, viselhetőt is, utóbbi talán kicsit már túlzás – bár ki tudja, ha mégis nekiállunk kipakolni az okoshűtőből a kéthetes töltött káposztát, életet is menthet. És mintegy mellékesen megjegyezték, hogy ja igen, van új OLED tévénk is, OLED evo néven, annyira szép a képe hogy nagyon, 8K, nanáhogy, és több mesterséges intelligencia van benne, mint Asimov teljes Én a robot-sorozatában.

Az LG tévéjében mesterséges intelligencia emeli ki az arcokat a képen – Fotó: CES

Ha az LG-nél meglepő volt a hangsúly, a Panasonicnál egyenesen megdöbbentő, mintha a cég a tévékről és különféle kütyükről teljesen átnyergelt volna az autóipar kiszolgálására. Elsősorban akkumulátorokkal, amiből olyat is gyártanak, ami egy telefont meghajt, és olyat is, ami egy elektromos autót. Amit itt nagyon hangsúlyoztak, hogy visszaszorítják a kobalt használatát, ami súlyosan környezetszennyező, és úgy bányásszák Kongóban, hogy abból simán meg lehetne csinálni a Véres gyémánt című film folytatását, Extrém Véres Aksi címen, főszerepben Leonardo DiCaprio (Hevér Gábor) és Jennifer Connelly (Gubás Gabi), tuti Oscar-díj. Ja, és elég drága is. Mármint a kobalt.

A Samsung ilyentájt szokta bemutatni a kora tavasszal érkező új csúcstelefonját, de ezt most kivonta a CES-bemutatóból (január 14-én lesz esedékes egy külön bulin), és a legnagyobb teret meglepő módon robotoknak szánta. Például egy mesterséges intelligenciás robotporszívónak, aminek a kameráján keresztül nézhetjük, ahogy a randalírozó kutya után feltakarít, nem viccelek, elhangzott még a „valós idejű ugatási riasztás” kifejezés is.

Vagy ott volt a Bot Handy robot, ami képes pohárba vizet tölteni, azt átnyújtani nekünk, aztán az üres poharat elvenni és betenni a mosogatógépbe, és idáig hallom az összes gyerekes olvasó sóhaját, hogy bezzeg az a büdös kölök miért nem tudja ugyanezt megcsinálni, pedig hányszor mondtam már neki. Vagy a Bot Care, ami már annyira sci-fi (maga a cég is inkább koncepcióként mutatta a nem túl távoli jövőt lefestve vele), hogy nézzük is:

Végül a TCL kínai tévégyártó dobott egy meglepőt azzal, hogy a tévék mellett belevágott az okostelefonos bizniszbe. Illetve valójában már tavaly belevágott, most csak folytatta, de eléggé figyelemre méltó módon. A kínai telefongyártók mind ugyanazt az utat járják be a Huawei-től a Xiaomin át a OnePlusig és az Oppo/Vivoig: betörnek a piacra egy egész jó, és szinte értelmetlenül olcsó telefonnal, aztán miután piacot szereztek vele, szépen felzárkóznak árban a többiekhez.

A TCL most ennek az útnak abban a kanyarjában van, ahol 150 euróért (55 ezer forint) ad egészen vállalható telefont: Snapdragon 460 processzor, 6,8 hüvelykes HD+ kijelző, 4/64 giga memória és háttértár, 5000 mAh akksi, 16+8+5 megapixeles kamerák. Még egyszer: 150 euró. És ennek a duplájáért már 48 megapixeles kamerát és 5G-t is kapunk. Aztán azzal a lendülettel megmutatták az eddigi kedvenc kütyünket is az idei CES-ről, a Scrollable nevű, hát, jobb híján mondjuk azt, hogy dolgot, ami egy 17 hüvelykes hajlékony kijelző, amit pont úgy tekerhetünk ki, mint Gandalf valami ősi tünde rúnákkal teli papirusztekercset.

Elképzelésem sincs, mire lesz jó a gyakorlatban, de kell.