2022. november 6. – 07:30
Minden idők egyik, ha nem a legjobb döntőjében dőlt el idén a League of Legends videójáték világbajnoki címének sorsa, ahol a jóval esélytelenebbnek tartott, a selejtezőből egészen idáig menetelő koreai DRX 3-2-re verte a szintén koreai T1-t. A DRX így történelmet írt, a minden idők legjobb játékosának tartott Lee „Faker” Sang-hyeoknak pedig nem lett meg a negyedik győzelme. A T1-t ezúttal a lövésze, Lee „Gumayusi” Min-hyeong tartotta játékban, többször is hihetetlen megmozdulásokkal állt elő, de ez nem volt elég a sikerhez. A San Franciscóban rendezett döntő legértékesebb játékosa a DRX toposa, Hwang „Kingen” Seong-hoon lett.
Ahogy az lenni szokott, idén is a nyitóceremónia volt az első figyelemre méltó esemény, pláne mert a tavalyi, előre felvett, az Arcane-re épülő videó után érdekes kérdés volt, hogy az élő showban hagyományosan erős Riot mit fog villantani most, hogy megint rendes közönség előtt, stadionokban rendezhették meg a League of Legends legnagyobb tornáját. És azért is, mert idén a vb hivatalos dalát a jelenlegi egyik legnagyobb popsztár, Lil Nas X csinálta, és ő is volt a sztárfellépő, mellé pedig csatlakozott a játék legfrissebb zenei témáját jegyző Jackson Wang, illetve a 2020-as vb himnusza miatt ismerhető Edda Hayes is.
Lil Nas X (és a Riot) egyébként annyira beleélte magát az egészbe, hogy átmenetileg ő lett a League of Legends tiszteletbeli elnöke, és ebben a minőségében közleményeket meg videókat adott ki, és az új hős, K'Sante egyik alternatív kinézetének megtervezésében is részt vett, mielőtt végül lemondott volna. Itt még megígérte, hogy minden idők legjobb nyitóceremóniáját fogják megcsinálni idén, és az biztos, hogy nagyon látványos showt csinált, ami főleg a tavalyi, elég alternatív megoldás után volt nagyon üdítő. Az az extra viszont hiányzott belőle, amit korábban sokszor be tudott hozni a Riot – például az olyan, a játék hőseiből összepakolt zenei formációkkal, mint a K/DA vagy a True Damage.
Az persze már előzetesen is egyértelmű volt, hogy az igazi izgalmak nyilvánvalóan ezután kezdődnek majd, mert ott egy olyan összecsapás várta a nézőket, amire előzetesen senki nem számított, és aminek a megvalósulásánál kevés jobb forgatókönyvet lehetett volna kitalálni. Az egyik oldalon a játék, pontosabban az abból kialakult e-sport történetének legsikeresebb csapata, az idén egyenes ágon kijutó koreai T1 állt, a másikon pedig az ugyancsak koreai DRX, ami viszont teljesen váratlanul, a selejtezőből jutott el a döntőig. A T1 a koreai liga nyári alapszakaszában mindkétszer lesimázta a DRX-et, de a végig esélytelennek tartott csapat az idei vb-n egészen más arcát mutatva gyűjtötte be a legnagyobb esélyesként számon tartott csapatok skalpját is, úgyhogy már csak ezért is érdekes volt, hogy mire mennek egymással. Illetve azért is, mert
nem pusztán a két csapat feszült egymásnak, hanem két egykori iskolatárs is, akik ugyanakkor kezdtek el játszani, de a sorsuk nagyon eltérően alakult.
Az egyikük a játék történetének legjobb játékosa, a lassan tíz éve a T1 magját képező Lee „Faker” Sang-hyeok, aki háromszor nyerte meg a vb-t a csapattal, és akinek a nevét olyanok is hallhatták már, akik azt sem tudják, hogy az e-sportokat eszik vagy isszák. A másikuk pedig Kim „Deft” Hyuk-kyu, aki ugyancsak 2013-ban kezdett el játszani, de azóta egy rakás csapatnál megfordult, szinte mindent megnyert, amit lehetett, de hiába jutott ki idén már az ötödik csapattal a vb-re, egészen eddig sosem jutott el a döntőig. Több szinten is megvolt tehát a Dávid és Góliát dinamika, és az is adott némi extra színt az egésznek, hogy Faker és a T1 a korai évek dominanciája után évekig csak szenvedett. Az elmúlt hat évben többször ki sem jutottak, és két éve még padoztatták is minden idők legjobb játékosát, idén viszont úgy tűnt, végre tényleg sikerült megint megtalálniuk a megfelelő játékosokat Faker mellé.
A döntő végül mindezek ellenére is végződhetett volna sima söpréssel – mint ahogy az a legnagyobb Dota 2-es tornán, a The Internationalen is történt nemrég –, de végül egy ötmeccses thriller lett belőle, ami nézettségi rekordokat döntött, és simán túltett a vb összes korábbi meccsén. A DRX a döntőben sem játszott tökéletesen, de még mindig tudtak olyan rejtett tartalékokat mozgósítani, amivel a T1 fölé tudtak kerekedni, a váratlan hősöktől a furcsa megoldásokig. Deft így kilenc év, rengeteg csapat, koreai, kínai bajnoki címek, az MSI megnyerése és rengeteg negyeddöntő után végül megnyerte a vb-t, méghozzá negyedik kiemeltként, a selejtezőből, pedig korábban még döntőbe sem jutott így soha senki.
Az idei vb egyébként kifejezetten izgalmas volt, a selejtezőtől a csoportkörön át egészen a végéig. A DRX a tavalyi bajnok EDG-t nagyon szoros meccsen, 3-2-re verte a negyeddöntőben, aztán a koreai első kiemelt, a torna egyik legnagyobb esélyesének számító Gen.G-t is kiütötték, a T1 pedig a trófea másik nagy várományosát, a JDG-t győzte le az elődöntőben. A legjobb négy között idén is három koreai csapat volt, ám míg tavaly az EDG végül elhomályosította a koreai dominanciát, idén végképp bebizonyosodott, hogy néhány év kihagyás után ismét övék a korona. Az is megint kiderült, hogy a nyugati csapatok még mindig nagyon le vannak maradva, a kieséses szakaszba egyedül az európai Rogue jutott be, de a negyeddöntőben nagyon simán estek ki.
Az ötödik meccs összefoglalóját alább lehet visszanézni:
