Súlyos testi sértésért ül, de közben írt egy mesét egy kismalacról

2021. május 30. – 13:43

frissítve

Súlyos testi sértésért ül, de közben írt egy mesét egy kismalacról
Részlet a Mesék a zárkából című filmből – Kép: Proton Cinema

Másolás

Vágólapra másolva

Visky Ábel filmje olyan, mint végigtáncolni egy aknamezőn: egy hiba, és az egésznek csúnya vége lesz, de ha sikerül, akkor valami egészen különleges lesz belőle. A Mesék a zárkábólnak pedig sikerül a mutatvány, képes elmondani egy történetet három rabról, akik meséket írnak a családjuknak, majd ezeket a meséket Visky és stábja segítségével leforgatják. Annyi csapdába bele lehetne esni, de egybe sem sikerül.

Nem a Mesék a zárkából találta fel azt a megoldást, hogy emberek a mozgókép segítségével dolgoznak fel kimondatlan dolgokat. Egy példa a közelmúltból a Dick Johnson halálai című dokumentumfilm, amiben a rendező annyira fél attól, hogy egyszer apja nélkül kell élnie, hogy leforgatja a különböző módokat, ahogyan meghalhat. Egy másik, még ennél is keményebb példa Az ölés aktusa, amiben az indonéz tömeges kivégzések elkövetőivel játszatják el az áldozataik szerepét. Az a katona, aki film elején még mosolyogva beszél a halottakról, a terápia végére már elveszti az uralmát a saját teste felett, és beszéd helyett csak öklendezni tud.

A Mesék a zárkából nem ennyire extrém, itt senkinek sem kell szembenéznie halállal vagy tömeges népirtással, de a saját sorsukkal igen. A három rab (plusz az egyik édesapja, szintén rab) garázdaságért, testi sértésért, lopásért ül börtönben, némelyikük visszaeső. Családjaik várnak rájuk, de a kapcsolataikat néha alig tartja össze valami. Van olyan rab, aki a beszélőn csak arról tud magyarázni, hogy mi lesz majd akkor, hogy ha szakítani fognak, miközben a gyerekek ott rohangálnak körülötte.

A meséket és azok megfilmesítését Visky nem magyarázza agyon, a film elején pár rövid feliratból tudjuk csak meg, hogy három börtönben lévő apát kértek meg, hogy írjanak meséket a gyerekeiknek. A folyamatba belenézhetünk, de mindig olyan cselesen, hogy meglepetés maradjon az, amikor végignézhetjük az elkészült mesefilmeket, és kiderül, mik a cselekményeik, és főleg hogyan néznek ki. Van animáció, van olyan, ami a Tekerd vissza, haver! „svédelt” filmjeire hasonlít, és van olyan, ami mintha egy szerényebb Ahol a vadak várnak lenne. A közös mindegyikben, hogy őszinte a sztorijuk, őszinte a megvalósításuk, és őszinte az a reakció, amit kiváltanak azokból, akik megírták őket.

A Mesék a zárkából egyik szereplője – Kép: Proton Cinema

A Mesék a zárkából nemcsak a rabokat, hanem a családokat is követi, és Visky nagyon jól döntött, hogy az ő kisebb elszólásaikat és félelmeiket is belerakták a filmekbe. Nem a mesékről, mert azokról szinte szó sincs, hanem a családfőkről, akik a börtönben vannak. Egy anyuka alig várja, hogy a férje hazajöjjön, de már fél, hogy mi lesz akkor, ha megint becsavarodik. „Akkor belevágom a tarkójába a kést!” – mondja erre az egyik fiú. Egy másik apánál kiderül, hogy hát hiába magyarázza azt, hogy a börtön alatt tönkremennek a kapcsolatok, ő szabadlábon is azért megcsalta a párját. Aztán a film egyik legjobb jelenetében a mese forgatása közben a stábtagoktól próbálja kikuncsorogni, hogy hadd nézhesse meg az élettársa Facebookját.

Ezek az emberek nem szentek, nincsenek annak beállítva, még amikor a zene is szentimentális lesz, az sem az embereknek szól, hanem annak a helyzetnek – hogy képesek voltak kommunikálni valamit, amit a saját szavaikkal nem biztos, hogy tudtak volna. Megható látni azt, ahogy az egyik rab a vetítés után próbálja összerakni, hogy mi mindenből állhatott össze az a mese, amit ő maga írt. Abban biztos, hogy nagyon boldog attól, hogy láthatta. Aztán visszamegy a cellájába.

Az egyetlen, amibe bele lehet kötni, az az, hogy a Mesék a zárkából érthetően túl szűkre vette a saját látókörét. Mit szólt a büntetés-végrehajtás, amikor beadták ezt a tervet? Mit reagált a börtön, amikor elmondták, hogy az épületben fel fognak húzni és működtetni fognak a rabok segítségével egy díszletet? Mit gondol egy garázdaságért ülő férfi, amikor nyuszijelmezt kell húznia? Hogyan lehet instruálni egy olyan embert, aki feltehetőleg még stábot sem látott? A film azzal a felirattal indul, hogy a készítők kíváncsiak voltak arra, hogy a képzelet szabaddá teszi-e az embert. Nem vagyok biztos benne, hogy erre sikerül konkrét választ kapni a végére, de már ez nyolcvanperces kérdésfeltevés is megérte.

A Mesék a zárkából május 6-án mutatkozott be a Filmio kínálatában. Nemsokára a Netflix műsorán is látható.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!