A CIA ufóaktáiban Nemere István és egy kecskeméti incidens is felbukkan

2021. január 12. – 17:59

A CIA ufóaktáiban Nemere István és egy kecskeméti incidens is felbukkan
Forrás: Pentagon

Másolás

Vágólapra másolva

Amikor az ember azt gondolja, hogy végre ráteheti a kezét az amerikai hírszerzés évtizedek óta gyűjtött, kizárólag földönkívüliekkel vagy azokkal valahogy kapcsolatos aktáira, akkor azt gondolhatja, hogy ő Mulder ügynök, aki az X-Akták főcíméhez hasonlóan most betör egy ajtón és jól összevilágítja egy erős zseblámpával azt, amit titokban akartak tartani a hatalmak. Nem igazán. Inkább olyan, mint megnyitni egy 2021-ben már teljesen elavult céges levelezést, de nem azt, ahol emberek egymás étrendjét kritizálják egymás háta mögött, hanem aminek a postafiókjába csak és kizárólag érdektelen hírlevelek érkeztek.

Hétfő este 713 darab, pdf kiterjesztésű dokumentum került fel az internetre, a Black Vault nevű adatbázis működtetőjének hála, kereshető formátumban. John Greenwald Jr. már évek óta harcol azért, hogy ezeket a jelentéseket megszerezze, bár így egy délelőttnyi kutatgatás után nem az derül ki, hogy mennyi a gyíkember a felsőbb körökben, ki ölte meg JFK-t, és hogy tulajdonképpen mi a manó is van az 51-es körzetben.

Hanem az, hogy a CIA embertelen mennyiségű adatot gyűjtött, és ha ezek bármelyikében megjelentek a UFO, alien, extraterrestrial vagy hasonló, földönkívülieket jelentő szavak, azoknak a szövegeknek a margójára ismeretlen emberek tettek egy vonalat. Az más kérdés, hogy az UFO nem feltétlenül repülő csészealj, hanem azonosítatlan repülő tárgy, az alien az lehet idegen vagy külföldi, és ha valaki csak viccelődik a kifejezésekkel, mondjuk egy orosz tévéinterjúban, akkor is belekerült a dokumentumokba. Hogy egy béna hasonlattal éljek: ez nem a Da Vinci-kód, hanem annak a nyomai, hogy ha a Da Vinci-kód című film ment a tévében.

A kereshetőség viszont nagy erény, még ha nem is működik mindig tökéletesen, sokkal könnyebb célzottan rámenni bizonyos kifejezéskre a 713 darab, egyenként többoldalas dokumentumban, így magyar újságíróként a véletlenszerű bele-belekattingatások után nekiláttam, hogy mit fog kidobni Magyarországra.

Az így felfedezett találatok nem mindig azt jelentették, hogy Magyarországnak van köze bármilyen földönkívüli jelenséghez. Mondok egy példát: a C05517835 elnevezésű dokumentum például egy európai sajtószemle 2001. áprilisából, amiben felmerül témaként Montenegro függetlensége, a Magyarországon bezárásra készülő Danone-gyár, illetve egy szemle a francia Le Figaro-nevű lapból, amiben leírják, hogy mivel egyre csökkennek az ufó-észlelések Nagy-Britanniában, bezár a Brit Repülő Csészealj Iroda, aminek nem, nem Graham Chapman szelleme az igazgatója. Ufókról konkrétan szó sincs az egész dokumentumban, de a témát szőrmentén érintik. Ez a 713 dokumentum olyan, mintha valaki lementette volna a CIA saját beállítású Google Alertjeit.

A legtöbb sajtófigyelésben a földönkívüliek témája mindig kisszínes hírként, sokszor betelefonáló nézők vagy hallgatók mondanivalójaként jelenik meg, de ezeknek ennek a kivonatok csak egy-egy mondatot szánnak, nem részletezik, csak összefoglalják, hogy egy adott műsorban ezek és ezek voltak a témák. Így történik meg, hogy a C05527991 nevű dokumentumban egy komplett MTV Híradót kivonatoltak, 1991. január 19-ből. Krízis Moszkvában, emelkedő olajárak, arab egység, panaszkodnak a magyar tejtermelők – aztán ott van a híradó 16. bejátszásaként, hogy

16. VIDEO REPORT ON UNIDENTIFIED FLYING OBJECT SPOTTED IN KECSKEMET (1.15 MIN);

Az UNIDENTIFIED FLYING OBJECT pedig alá is van húzva. 1991. januárjában tényleg volt egy fényes repülő tárgy a magyar égbolton, amit láttak az ország több pontjáról, többek között Kecskemétről is. Ha hihetek a Kurírnak, a Magyar Honvédség szóvivője, Keleti György ezredes mindenféle viccelődés nélkül lenyilatkozta a lapnak, hogy

Pénteken tíz perccel éjfél előtt ufó járt Magyarország légterében. Az ország számos pontján észlelték. A kecskeméti repülőalakulatnál szolgálatban lévő tisztek is látták a kifutópálya fölött mintegy háromszáz méter magasságban mozgó ufót, amely körülbelül körülbelül háromszáz kilométeres sebességgel haladt.

A fenti bekezdés nem a CIA aktáiban van, hanem a Kurír 1991. január 20-i számának címlapján. Ugyanabban a rövid cikkben amúgy az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, Batta László elmondja, hogy valószínűleg meteor volt.

Az ufók észlelése egyébként nagyjából ilyen kontextusban bukkan fel a CIA anyagaiban, van szó többek között egy cuzcói parasztról, illetve egy észt tejesemberről, akik a saját országaikban láttak valami furcsát, de a leiratok nem mennek bele részletesebben a dolgokba – egyszerűen megemlítik, hogy egy adott híradóban vagy bejátszásban ilyenekkel is foglalkoztak.

Ahogy ugyanilyen említést kap, hogy az 1992. október 24-i Híradóban szintén beszámoltak egy kozmikus eseményről, nevezetesen hogy ufó-kongresszus volt Budapesten.

14. video report on ufo world congress in budapest (30 sec);

Tartalom itt sincs, de a korabeli lapokból azért meg lehet tudni, hogy mi volt. Az eseményt az Uránia Csillagvizsgáló másik munkatársa, Huba Csaba és Ambrus Csaba üzletember szervezték. A Népszabadság készített is interjút a „kontinensközi űr- és intergalaktikus űrhajókongresszust” alapító Ambrussal, aki tökéletes választ adott arra, hogy hisz-e a földönkívüliekben:

Hiszek is, meg nem is. Eddig még sosem talákoztam ufókkal vagy „más” lényekkel. De! Nem hagyom, hogy mások rám erőszakolják az ufók nemlétét, vagy éppen a létüket.

A médiafigyelés viszont egészen csodálatos eredményeket is szült, ugyanis 2021 elejétől kezdve már szemrebbenés nélkül le lehet írni egymás mellé azokat a szavakat, hogy „CIA”, „ufó”, „Nemere” és „István”.

Történt ugyanis, hogy a magyar fantazmagóriaírás nagymestere 1990-ben kiadta a Gagarin ​= kozmikus hazugság? című könyvét, ami azt az összeesküvés-elméletet dolgozta fel, miszerint nem Gagarin volt az első ember a világűrben, hanem egy Iljusin nevű asztronauta. Iljusint viszont annyira rottyra tette a történelmi út, hogy a szovjetek nem akarták mutogatni, inkább kerestek egy jóvágású, snájdig fiatalembert, akit lehet turnéztatni. Ő volt Gagarin, Iljusin pedig nem sokkal később egy gyanús autóbalesetben szörnyethalt.

A szovjet pártújság, a Komszomolszkaja Pravda 1990. szeptember 22-én dühös cikket írt Nemere könyvéről, amit aztán a CIA szemlézett magának angolul ebben a jelentésben. A cikk írója már a címben is kikérte magának a magyar író hülyeségét:

Tényleg járt az űrben Gagarin? Az első kozmonauta egyszer kerülte meg a bolygót, de ez a béna pletyka már sokadszorra jár körbe

Az újságíró a CIA tolmácsolásában leírta azt, hogy Nemere állítása szerint „szakértőkkel” beszélgetett Moszkvában a témában a könyv megírása előtt, ráadásul a könyv témáját is nagyon sokáig titokban kellett tartania, nehogy veszélybe kerüljön, hiszen bizonyos örök igazságokat fenn kell tartani. A Pravda cikke utánajár az elméletnek, amit a magyar könyv előtt nem sokkal egy cseh újságíró, bizonyos Karel Patsner is megdöntött, mondván lehet, hogy az űrversenyben egyik fél sem volt mindig annyira nyílt az információkkal, de semmi sem utal arra, hogy nem Gagarin lett volna az első kozmonauta. Patsner azzal zárta a cikkét – amit, ismétlem úgy idézek, hogy a CIA szemlézett egy Pravda-cikket, ami egy csehszlovák cikket szemlézett –, hogy

Úgy gondolom, hogy Nemere is egy azon írók közül, akik pénzt és hírnevet szeretnének szerezni a szovjetellenes szemléletből, ami a volt kommunista országokban ütötte fel a fejét.

A Pravda újságírója is megemlíti, hogy ebben az országban éppen döntögetik a Lenin-szobrokat, és meggyalázzák a szovjet katonák emlékműveit, most pedig úgy döntöttek, hogy Gagarin után mennek.

Na de hogy kerül ez az ufóakták közé? Az utolsó bekezdésben a szovjet újságíró elmondja, hogy nincs mit tenni, az ő országukban is el kell viselni azokat a jelenségeket, amik már a nyugaton elhaltak. Szerinte Gagarin megcáfolása neki egy ugyanolyan idejétmúlt szenzációhajhászás, mint az ufójelenségek, amik sokakat érdekeltek korábban, 1990-ben viszont már csak néhány embert.

Az UFO-szó itt is alá van húzva.

A Black Vault gyűjteményét itt lehet böngészni.