21 évesen megérte a kemót, meg a Műegyetem villamosmérnöki karát együtt elvégezni
2023. július 17. – 17:01
Thuróczy Bertalan ráktúlélőként orvosbiológiai mérnök lett, tehát kicsit villamosmérnök, kicsit orvos. Évek óta hatalmas energiákkal egy, a világon egyedülálló okoskesztyű fejlesztésén dolgozik, amit a nála is jelentkező Raynaud-szindróma kezelésére, először saját magán próbált ki. Ez a keringési zavar amúgy lehet a kemoterápia mellékhatása, ha nem kezelik, akár az ujjak elvesztését is okozhatja. Thuróczy amúgy életvidám, kreatív sportember, a BEAC jeles maratoni futója, jelenleg második könyvén dolgozik. Első kötete a Futni, hinni, élni leginkább a betegség és a gyógyulás, valamint öccse halálának megrázó, egyben felemelő története.
Olyan, mint egy népmese. Az ismeretlen rákóczifalvi parasztlegény elindul fővárost hódítani, hogy levágja az útjába kerülő hétfejű sárkány összes fejét. Az első a műegyetemi felvételi, rögtön bejutott a villamosmérnöki karra, ami az előnyösebb helyzetű, előéletű ifjakkal megmérkőzve igen kemény meccsnek bizonyult. A sárkány következő feje a rák villámcsapásszerű diagnózisa. Ez egy időre kedvét szegte, minden erejére szüksége volt, hogy valahogy ép ésszel dolgozhassa föl a borzalmas hírt.
Aztán hősünk, romjaiból magához térve mérnöki precizitással tervezte meg, hogyan vágja le sárkánya további fejeit. A hererákra azt mondják, ez a legjobb fajta, műtéttel legkönnyebben gyógyítható daganat. Ha belegondolunk, hogy igen könnyen hozzáférhető helyen van, ezt könnyű belátni. Ám a jobb oldali hereeltávolító műtét egy fiatal, szerelemre, családra vágyó fiúnál óriási lelki csapás.
Szerencsére olyan társ volt mellette, aki mindezt nemcsak hogy tolerálta, de nagy empátiával mindenben támogatta. Mint nemrég megjelent életrajzi könyvéből is kiderül, akasztófahumora sem hagyta cserbe. Amikor haja intenzíven hullani kezdett, fodrászhoz ment kopaszra nyíratni a fejét. A fodrász elsőre fogadásra gyanakodott, mire Thuróczy azt felelte: „Igen, fogadtam a halállal, és ő nyert.”
Tanulószobának rendezte be kórtermét, képes volt annyira belefeledkezni a tananyagba, hogy sokszor azt is elfelejtette, hol van. A vizsgákra kikéredzkedett a kórházból, hányingerrel küszködve, sokszor legyengülten, de szinte mindig sikeresen vizsgázott. Olyan is előfordult, hogy egy sérvműtét utáni napon, amikor még javában feküdni kellett volna, friss sebbel, saját felelősségére távozott a kórházból és négyest kapott.
Ez a podcast egy barátság története is. Berci kezelőorvosa a fiatal dr. Martin Tamás, aki 2015-ben még rezidens onkológus volt. Tamás szintén huszonévesen lett ráktúlélő. Sajátos sorsközösségük lényege, hogy Bercihez hasonlóan ő is első egyetemi éve alatt lett beteg, de tanulmányait folytatni tudta. Azóta már családilag is jóban vannak. Mindketten a rehabilitáció egyik legfontosabb részének a sportot, a rendszeres testmozgást tartják, Thuróczy ultramaratonfutó, ez nemcsak fizikailag, de lelkileg is karbantartja.
Martin Tamás egy hazánkban ritka, ún. onkorehabilitációs csoportot vezet, amely a rákból frissen gyógyult betegek mielőbbi testi-lelki felépülésén dolgozik, a teamnek gyógytornász, pszichológus, dietetikus, fizioterapeuta is a tagja. Talán ebből ered az, hogy Martin onkológusként is kiemelten kezeli a rákbetegek lelki jóllétét, a betegeket holisztikus szemlélettel gyógyítja, vagyis nemcsak az onkológiai kezelésre, hanem a teljes emberre koncentrál. Ehhez nyilván az is hozzájárul, hogy saját bőrén élte át ezt a betegséget.
Az adásból kiderül még:
- meddig tart a hányinger-csillapító hatása?
- hogyan gyógyít a futás és a könyvírás?
- a betegség alatt hogyan kerülhetünk flow állapotba?
- miképpen segít az imagináció, egyáltalán, mi az?
- miért fontos, hogy pszichológus kísérje a beteget?
- milyen here- és emlő önvizsgálati módszerek vannak?
- hogyan aktiválhatjuk magunkban az öngyógyítást?