Százötven ember egy félhomályos pincében hallhatta egy gyilkossági rejtély részleteit

2023. április 10. – 16:58

Százötven ember egy félhomályos pincében hallhatta egy gyilkossági rejtély részleteit
A Telex Nyomozó – Szerepjátékos gyilkosság című podcast bemutatóján Tövisházi Ambrus, Pacsorasz Viktor, Janecskó Kata, Munk Veronika és Fazakas Péter – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Néhány nappal új podcastajaink április 11-i indulása előtt rendszeres támogatóinknak egy külön, meghívásos eseményen mutattuk be Telex Nyomozó – Szerepjátékos gyilkosság című műsorunkat. A budapesti Három Holló különtermében két részt hallgattunk meg együtt Magyarország első klasszikus bűnügyi podcastjából, majd az alkotókkal beszélgettünk, és a közönség is kérdezhetett tőlük.

[Senki ne aggódjon, a Nyomozó tartalmát ebben a cikkben nem fogjuk elspoilerezni, viszont jó hír, hogy az első két rész mindenki számára elérhető lesz kedden. Sőt, rendszeres támogatóink a teljes évadot megkapták előre egy csomagban.]

A közös podcasthallgatás után – ami meglepő módon hangulatra alig különbözött egy dokumentumfilmes moziélménytől, a helyszínként szolgáló, félhomályosan bevilágított pinceszinti terem pedig tökéletesen passzolt hozzá – Janecskó Kata és Munk Veronika, a műsor telexes készítői elmondták, hogyan jutottak el odáig, hogy nyolc hónapos munkával podcastot készítsenek egy konkrét gyilkosságból. Mivel mindkettejüket gyerekkoruk óta érdeklik a rejtélyes esetek és a bűnügyek, és sok amerikai podcastot hallgatnak a true crime műfajból, régi vágyuk volt, hogy egyszer saját maguk is feldolgozhassanak egy ilyen ügyet.

Ehhez egyrészt stabil és időigényes munkát lehetővé tevő szerkesztőségi háttérre van szükség, amit a Telex támogatói bázisának köszönhetően nyújtani tud. Másrészt kell egy alkalmas bűneset. Ehhez úgy jutottak el, hogy a szerepjátékos gyilkosság egyik elítéltjének apja megkereste Janecskó Katát, miután kollégánknak megjelent az Ártatlanul elítélve című könyve.

Munk Veronika a Három Hollóban – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Munk Veronika a Három Hollóban – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Noha az elítélt férfi (András) apja úgy kereste meg Katát, hogy a fia is minden bizonnyal ártatlanul ül börtönben, mint a könyv szereplői (akiknél utólag kiderült, hogy hibázott az igazságszolgáltatás, és jogerősen szabadon engedték őket), fontos hangsúlyozni: a Szerepjátékos gyilkosság podcastban a készítők az újságírói szerephez ragaszkodva nem foglalnak állást ebben a kérdésben.

Az viszont rögtön az első beszélgetésből kiderült, hogy az ügy nagyon érdekes és méltó a feldolgozásra. A dokumentarista podcast még a cikkírásnál is nehezebb műfaj érzékeny témákban, hiszen attól lesz hiteles, ha az ügy érintettjei megszólalnak, sikerül elérni minden releváns szereplőt és rábírni őket arra, hogy bevállalják a nyilatkozatot.

Mint Janecskó Kata és Munk Vera elmondták: ebből a szempontból áldás volt a projektjen az elejétől fogva, hiszen nemcsak az összes nyomozati anyagot kapták meg nagyon hamar, de személyesen tudtak beszélni az elítéltektől kezdve a koronatanún át az ügyészség képviselőiig minden fontos karakterrel.

Legtöbbjük egyébként saját hangján meg is szólal az évadban. A készítőknek az is óriási plusz volt, hogy a hatóságok egy része együttműködő volt: „az ügyészekkel folytatott 4-5 órás beszélgetés igazi hoppá-élmény volt, nagyon ritkán van ilyesmire lehetősége az embernek újságíróként. Ráadásul nem is a papírízű, kötelező szövegeket ismételgették, hanem tényleg válaszoltak a kérdéseinkre” – mondták.

A Szerepjátékos gyilkosság podcasthoz a Telex külső segítséget is igénybe vett: az évadon a két újságíró mellett Fazakas Péter dolgozott rendezőként, Tövisházi Ambrus zeneszerzőként és sound designerként, Nagy Zsolt narrátorként, Pacsorasz Viktor pedig vágóként.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Fazakas Péter a műfajról elmondta: szerinte a hangjátéknak sok szempontból még erősebb is az érzelmi hatása, mint egy filmnek, jobban behúz, pont azért, mert kevésbé konkrét és racionális, más a nyelve. Ami igazán nehéz a dokumentarista stílusban, hogy nagyon sokféle az anyag és a megszólaló: teljesen amatőrtől a profiig, stúdióminőségtől a szakadozó telefonhívásig. „Ezeket kell egy területre, egy befogadói élménybe terelni, ez pedig más munkamódszert igényel, mint ha színészekkel dolgoznál” – mondta.

Tövisházi Ambrus szerint a podcast fő vonzereje, hogy krimiként is megáll a lábán, sok történet van történetben, és beszippantja a hallgatót.

„Ahogy egyre jobban elmerültem a nyersanyagban, egyre többet gondolkoztam rajta, hogy is lehetett ez, szinte az őrület határáig” – mondta.

A műsor főcímzenéjének ötlete úgy született, hogy a szerepjátékos kapcsolódás miatt több évtizeddel ezelőtti hangulatot szeretett volna megidézni. A történet egyes szereplői is külön zenét kaptak, Tövisházi szerint itt az volt a nagy feladat, hogy a zene is maradjon „objektív”, és ne keltse tudattalanul azt a hatást, hogy valaki bűnös vagy ártatlan, kevésbé szimpatikus vagy éppen szimpatikusabb a többieknél.

Nagy Zsolt narrátor azt üzente az esemény résztvevőinek: nála az, hogy az milyen munkákat vállal el, egy állítás. Csak olyan dolgokban vesz részt, amelyekben hisz, azt gondolja, hogy szólnak valamiről, amelyekben olyan emberekkel dolgozhat együtt, akik hasonlóan gondolkodnak, és amelyről tudja, hogy olyan közönség elé kerül, amely szeretne többet megtudni a világról. Mint mondta, a narrátori szerep egy podcastnál nem azt jelenti, hogy géphangon kell felolvasni a szöveget: ugyanolyan fontos munka volt ez számára, mint mondjuk Hamletet játszani.

A közönségből érkezett olyan kérdés az alkotókhoz, mit gondolnak az ügyben végzett nyomozói munkáról, a rendőrség hozzáállásáról, profizmusáról. A téma nem megkerülhető, hiszen a podcastban is fény derül bizonyos furcsaságokra, bakikra. Janecskó Kata azt mondta, nem tisztje és nem is szeretné minősíteni a rendőrök munkáját, ugyanakkor mióta bűnügyi újságírással foglalkozik, számos esetben találkozott megdöbbentő hibákkal. A rendőrség egyébként az ügyészséggel ellentétben nem is szeretett volna együttműködni a Telexszel, az ő szerepük csak a nyomozati anyagon keresztül tárul fel.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A támogatók arra is kíváncsiak voltak, mennyire megterhelő érzelmileg egy ilyen típusú munka.

„Sokszor megkapjuk ezt a kérdést, a hivatalos válaszom, hogy megtanulja az ember távolítani. A nemhivatalos pedig az, hogy persze, hogy megérint, a családom is ezt hallgatja 8 hónapja” – mondta Munk Vera.

„Jó volt, hogy nem egyedül, hanem csapatként dolgoztunk, így lehetett egymásnak ventillálni. Egy-egy nehezebb beszélgetés után, viszont így is előfordult, hogy napokig nem tudtam érdemben mást csinálni” – tette hozzá Kata.

És hogy lesz-e második évad? A készítők a közönségnek elmondták, nyilván nagyon szerették azt a kivételes újságírói lehetőséget, hogy ennyit lehet foglalkozni egy témával, és ha rajtuk múlik, dolgoznának még hasonló projekteken. „Elkezdtünk már beszélgetni a folytatásról” – mondta Kata és Vera, de részleteket még árultak el az terveikről.

A Nyomozón kívül keddtől három további podcastunk is elérhető lesz. Podcastjainkat az indulás után meghallgathatjátok a címlapon és az applikációnkban megjelenő lejátszóban, de a Telexen kívül megtaláljátok a Telex új podcastos Youtube-csatornáján, a Spotifyon, az Apple és a Google Podcastok között is. Iratkozzatok fel, kövessetek be minden közösségi felületen!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!