Most látszik, miért kényszeríti a befektetési alapok pénzét is állampapírba a kormány
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Eladtad az állampapírodat és befektetési alapot vettél helyette? Jó eséllyel így is állampapírban landolt a pénzed egy része.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Számokban: a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után februárban mintegy 500 milliárd forint kamatot fizetett ki a kincstár, az állampapír-állomány értéke azonban ugyanezen időszak alatt közel 340 milliárd forinttal csökkent.
- Eközben a hazai befektetési alapokba 114, a külföldiekbe 53 milliárd forint áramlott, a hazai részvényekben tartott pénz csaknem 30, a külföldiekben lévő pedig 7,2 milliárd forinttal nőtt.
A számok arra utalnak, hogy a várakozásoknak megfelelően a kisbefektetők a korábbi inflációhoz igazított, ezért igen magas kamat jelentős részét nem forgatták vissza, azaz nem új állampapírokat vettek belőle, mert a most vásárolható eszközök az alacsonyabb inflációs környezetnek megfelelően jóval kisebb hozamot ígérnek.
Igen, de: a befektetési alapoknak egyre nagyobb arányban kell állampapírokat tartaniuk. Tavaly július óta a legtöbb típusúnak (még a részvényalapoknak is) eszközei minimum 5 százalékát állampapírban kell tartania.
- Idén októbertől az 5 százalék az éven túli állampapírokra vonatkozik, és emellett további 3 százalékot rövid lejáratú állampapírba kell elhelyezniük. Jövő áprilisban ez 6+4 százalékra nő, a kötvényalapok esetében pedig 10+5 százalékra.
- Ezzel a kormány bevallott célja az állampapír-kereslet ösztönzése, és így könnyebben csökkentheti a lakossági állampapírok kamatát, amiről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyíltan beszélt, és a Bónusz magyar állampapírnál már ez el is kezdődött.
az az általános trend, amely szerint a hozamok csökkenése miatt a kockázatosabb eszközök felé hajlandóak nyitni sokan, azt is jelzi, hogy a szóban forgó kisbefektetők döntő része a pénzügyileg tudatosabb, és a pénzét akár hosszabb távon is befektetni képes lakossági rétegből kerülhetett ki.
- Egyszerűbben fogalmazva, amikor az állampapírok magas hozamot biztosítottak, vélhetően akkor is nagyrészt az aktív befektetők tették ide a pénzüket, és ők vonulnak most át a befektetési alapokhoz.
mindez egyébként nem meglepetés, csak újabb erősítő adatsor arra, hogy Magyarországon egy igen szűk réteg tudja/akarja hitel- és értékpapírokba fektetni megtakarításait, így valójában amikor arról beszélünk, hogy a lakosság (is) finanszírozza a magyar államot, érdemben annak csak a leggazdagabb 10-20 százalékára gondolhatunk.
- Az MNB 2020-as adatai is azt mutatták, hogy állampapírba és főleg részvényekbe csak a lakosság leggazdagabb 10-20 százaléka tette a pénzét. A magas kamatozású PMÁP-korszakban ez némileg módosulhatott, de most akár vissza is rendeződhet – a kamatjövedelem tipikusan kiáramolhat például az ingatlanpiac felé, vagy fogyasztás is lehet belőle.
- A kamatkifizetés Orbán Viktor érvelésének is egyik eleme volt, amikor arról beszélt, hogy 800 ezer embernek van megtakarítása állampapírban, és erősödik a magyar középosztály. A most nyilvánossá vált számok azonban ismét árnyalják ezt a képet, annak ellenére is, hogy a magas kamatok időszakában nőhetett az állampapír-vásárlók száma.
