Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.
Miért fontos ez? A 2025-ös hivatalos célszámok kezdettől fogva egészen mostanáig messze voltak az elemzői konszenzustól, amely soha nem volt annyira optimista, mint a kormány várakozása. Utólag azonban mégis a piaci jóslatok tűnnek reálisabbnak.
Előzmények: tavaly szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány célja 2025-re és 2026-ra az, hogy a GDP növekedése 3-6 százalék között legyen.
- Három hét múlva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már finomított ezen: 2025 eleje és 2026 vége között növekszik majd fokozatosan 3-ról 6 százalék közelébe a GDP-növekedés.
- Ugyanekkor 2025-re még csak 3,2 százalékos átlagos inflációt jósolt a miniszter, illetve megismételte, hogy 2028-ra 1 millió forintos bruttó átlagfizetést szeretnének elérni, az ennél kicsit kisebb rendszeres*bruttó bér 50 százaléka lenne a minimálbér, utóbbi ráadásul 1000 eurónak felelne majd meg.
prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli
- A 2028 vége szintén némi lazítást jelentett a miniszterelnök korábbi kijelentéséhez képest, amely szerint már „2-3 éven belül” tervezték ezeket a béradatokat elérni.
a Varga Mihály által átvett jegybank március végén jóval rosszabb 2025-ös célszámokat tett közzé (pdf), mint a költségvetést tavaly megtervező Pénzügyminisztérium, amelyet akkor még szintén Varga Mihály vezetett. E szerint az MNB 2025-re már 4,5-5,1 százalékos inflációt, és csak 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedést vár.
- Nagy Márton hétfőn már szintén 4,5 százalékos várható idei inflációról beszélt, és a GDP-növekedési előrejelzést 2,5 százalékra rontotta. Ezek már az elemzői konszenzus (1,8-2,5 százalékos GDP-növekedés és 5-5,5 százalékos infláció) optimista végén vannak, legalább nem nagyon messze attól – írta a Portfolio.hu.
- A kormány újabban már nem beszél sokat a bérdinamikáról, de a friss januári adatok szerint a minimálbér egyelőre csak 45,5 százaléka a rendszeres bruttó átlagbérnek. Az előbbit általában csak év elején, egyszer növeli a kormány, utóbbi azonban folyamatosan változik a piaci viszonyok szerint.
sorozatban már a harmadik év volt így 2024, amikor a kormány jelentősen mellélőhetett a növekedési előrejelzésével (persze ezt majd csak a végleges adat ismeretében jelenthetjük ki), de ahogy a korábbi gyűjtésünkből kiderült, hogy 2020-ban és 2021-ben sem sikerült eltalálni a valódi növekedés, bár ezek az előrejelzések kevésbé voltak pontatlanok, mint a frissebbek.
Reakció: Virovácz Péter, az ING elemzője kérdésünkre azt mondta, a jelenlegi feszes munkaerőpiaci viszonyok között majdhogynem lehetetlen a minimálbérrel az 50 százalékos arányhoz közelíteni. Az átlagbér ugyanis nagyjából a minimálbérrel együtt mozog, így a köztük lévő különbség arányaiban nem csökken.
- Csak erősen lazuló munkaerőpiac mellett lenne reális az 50 százalékos arány elérése, de a megugró munkanélküliséget nyilvánvalóan senki sem tarthatja célnak.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradónak nyilatkozva a múlt héten „kínosan lassúnak” nevezte a gazdasági növekedést, és felvetette, hogy emiatt elképzelhető, hogy újra is kell tárgyalni a tavaly novemberben elfogadott hároméves bérmegállapodást.
- Nagy Márton hétfőn azt mondta, nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást, mert a vártnál magasabb infláció miatt jobban emelkedhetnek a (nominális) bérek, az alacsonyabb gazdasági növekedés viszont ezt visszafoghatja, a kettő pedig kiegyenlítheti egymást.
- Kisebb GDP-növekedés nagyobb inflációval társulva azonban egyéni szinten egyértelműen kedvezőtlenebb lesz a lakosságnak.
