A Szépművészeti főigazgatója: Az igazi kultúrharcot nem a kormány, hanem az újbaloldal folytatja

Az igazi kultúrharcot nem a kormány, hanem az újbaloldal folytatja – mondta a Hvg.hu-nak adott interjúban Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki beszélt a Liget-projekt tíz évéről is.

Az interjúban felidézik Baán rövid ideig tartó politikusi pályáját, 1994-ben „előkelő helyen állt a Fidesz országos listáján”, ha pár tized százalékkal többet szerez a Fidesz, bekerült volna a parlamentbe.

1998-ban a Fidesz által alapított, akkor újonnan létrehozott önálló kulturális minisztérium helyettes államtitkára, majd 2000-től közigazgatási államtitkára lett. Úgy véli, a Fidesz akkor is kiemelten kezelte és ma is kiemelten kezeli a kulturális területet, „ezt bármilyen, az állami kiadásokat összehasonlító számsor igazolja.”

Szerinte a kultúrharc nem őrli fel Magyarországot, csak látleletet nyújt egyéb társadalmi-politikai folyamatokról. „Ha egyébként valaki egy igazán mélyen ható, kíméletlen és sikeres mai kultúrharcot szeretne látni, az nézze meg a bármely ellenvéleményt drasztikusan elfojtó progresszív woke hatalomátvételt az elmúlt húsz évben az amerikai, majd nyugat-európai egyetemeken, s ezt követően agresszív térnyerésüket a nyugati világban, amely az Izrael–Hamász-háború kapcsán már az antiszemitizmusig is eljutott, lásd például Greta Thunberg vagy a Harvard rektorának botrányos nyilatkozatait.” Úgy látja, a klasszikus liberalizmus elveit a politikai színtéren ma sokkal inkább a konzervatívok, semmint a liberálisok osztják.

Beszélt arról is, hogy Orbán Viktornak lett igaza migránsügyben és az orosz–ukrán háború esetében is. Ukrajnával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Történelmileg megalapozott, nemzeti stratégiai érdekünk, hogy Magyarország és Oroszország között legyen egy lehetőleg nagy kiterjedésű, önálló állam, egyebek között ezért is szavazott meg vagy tett lehetővé a miniszterelnök minden uniós szankciót.” De szerinte Ukrajna nem tudja visszafoglalni az oroszok által megszállt területeit, „összeomlásának elkerülése ugyanakkor a nyugati világ számára, beleértve ebbe minket is, evidens geopolitikai érdek”.

Úgy véli: „A háború – egyre jobban láthatón – legfeljebb olyan tartós tűzszünettel zárulhat majd, amely sokkal közelebb lesz a miniszterelnök két éve hangoztatott álláspontjához, mint az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció eddigi nyilvánosan kijelölt céljaihoz.”

(Arra nem tért ki, hogy Orbán Viktor a háború kitörése óta azt hangoztatja, hogy nem szabad fegyvert szállítani Ukrajnának, viszont nyugati fegyverek – tankelhárító rakéták, légvédelmi rendszerek, lőszerek – nélkül Ukrajna még azt a területet sem tudta volna megvédeni, amit jelenleg kézben tart. Összeomlott volna, tehát Magyarország határossá vált volna Oroszországgal, az orosz befolyási zónával.)

Beszélt arról is, hogy eltűntek a Liget-projekt harsány ellenzői, mert a beruházás „éveken keresztüli démonizálása hazugságra épült: a »közpark jelleg« elvesztését, a zöldfelületek csökkenését, a Liget pusztulását vizionálták, amit bármi áron meg kell akadályozni. De végül a valóság, az emberek saját tapasztalata lezárta ezt a sokéves politikai hecckampányt: máig már több mint hétmillió látogató jött el a több mint kétszázezer négyzetméteren megújított és kibővített parkfelületekre és az új fejlesztésekhez, a Magyar Zene Házától a Nagyjátszótérig. Az emberek a saját szemüknek hisznek, és politikai meggyőződésüktől függetlenül szeretik, ami itt létrejött.”

Azoknak nem hálás, akik azt mondták, egyáltalán nincs szükség a Liget-projektre, „de hálás vagyok mindenkinek, magánszemélyek sokaságának és annak a több mint száz civil – iskolai, kutyás, kerékpáros, sport és egyéb – szervezetnek egyaránt, akik javaslataikkal, véleményükkel formálták és gazdagították a projekt végleges tartalmát”.

Úgy látja, a Liget-projekt felnagyított ellenségkép volt, amivel kapcsolatban a Hvg.hu felvetette neki, ellenségképek felfestésében a Fidesz is gyakorlottnak számít. „Amióta létezik a demokrácia, azaz a nép uralma, az elitek számára a döntő feladvány mindig a szavazati joggal bíró sokaság véleményének uralása volt. A modern demokráciák az általános választójogon alapulnak, vagyis nagyon sok ember véleményét kell irányba tartani. Ehhez pedig, a közösségi média befolyásának drasztikus előretörésével párhuzamosan, a leghatékonyabb út bármely politikai erő számára a Mi és az Ők szembenállásának a felerősítése” – mondta Baán.

A Városliget mint kulturális negyed nemzetközi vonzerejének erősítésében az Új Nemzeti Galéria lehet a kulcstényező, mondta, aminek kész tervei és építési engedélye van, „2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is”. A helyreállított Budavári Palota pedig egy szabadon látogatható palotamúzeum lesz, ha elkészül.