Drag queenek, egy öngyilkos művész és horror a kabinban – FreeSZFE-diplomafilmek a Telexen

Öt fiatal alkotó diplomafilmjét mutatjuk be a Telexen. A rendezők mind 2020-ban kezdték a televíziós műsorkészítő szakot az SZFE-n, de a Covid miatt rendhagyó felvételi után gyakorlatilag azonnal következett az egyetemfoglalás, ezért a képzésüket már a FreeSZFE-n fejezték be.

A hallgatóknak talán az volt a legnehezebb, hogyan váljanak közösséggé, hiszen a bürokratikus ügyintézésben ugyan a METU segített nekik, de helyszínt csak a CEU tudott biztosítani, ami viszont az elmondásuk szerint pezsgő egyetemi élet helyett inkább szellemjárta helyhez hasonlított, mióta a kormány kitessékelte az intézményt az országból.

Az egyetemfoglalás, az SZFE elhagyása, és a FreeSZFE megalakítása persze azzal is járt, hogy a most végzett osztályok semmilyen támogatást nem kaptak a diplomaprojektjeikre. A filmek költségeit a FreeSZFE adománygyűjtő aukciója fedezte, de a technikai felszerelést biztosító 2.8 rental és a Kraft rental segítsége is kellett a megvalósításhoz.

A FreeSZFE televíziós műsorkészítő BA hallgatóinak osztályfőnöke Kolosi Péter és Szórád Máté voltak, de sok segítséget kaptak Máté Krisztinától is.

A filmeket a cikk megjelenésétől számítva 72 óráig, azaz december 30-án 16.30-ig lehet megnézni a Telexen. Jó szórakozást!

DragOn – Hegyi Vivi és Székely Szabi tehetségkutató műsora

„Drag queenné válni nem lehet egy hét alatt, több éves tanulási és önismereti folyamat” – hangzik el a műsorvezető Lady Dömpertől a DragOn című tehetségkutató első, pilot adásában. A kereskedelmi tévés műsorstruktúrát pontosan követő show-t egy alternatív magyar univerzumban simán műsorra is lehetne tűzni, mert nem csak váratlanul szórakoztató, de többször őszintén megható is.

Sajnos mind tudjuk, hogy jelenleg Magyarországon nem lenne egyetlen olyan csatorna se, ami ezt bevállalná, pedig a köztévén lenne a helye. A DragOn-ban hetero férfiak öltöznek nőnek egy profi drag queen segítségével, és közösen előadnak egy ismert számot. A pilotban három egészen különböző férfi átalakulását látjuk: a vendéglátós Dani, a 46 éves testépítő Zsolt és a 20 éves egyetemi hallgató Solymi ugrik fejest a flitterek, vad sminkek és tűsarkú cipők világába. Miközben alapvetően szórakoztató a heteró férfiak bénázását nézni, aközben lenyűgöző is, mennyire komolyan vették a kihívást.

Ez a komolyság és az alkotók következetes munkája segített elkerülni, hogy iskolás hangulatú oktatóanyagot készítsenek az LMBTQ-emberek elfogadásáról. A műsor legalább annyira szórakoztató és tanulságos az LMBTQ-közönségnek is, mint a többségi társadalom tagjainak.

DUNAI ARCOK – Muzslai Francisco zenés rövidfilmje

Muzslai Francisco – aki gyakornokként a Telex videórovatában is dolgozik – filmjének gerincét három hosszú snitt adja. Ez a három vágatlan jelenet egy-egy live session, azaz egy-egy zenekar (a Kollár-Klemencz Kamarazenekar, a Jazzbois és a Hakumba) élőben felvett előadását mutatja be, a Dunához kötődő különböző helyszíneken.

A film emlékeztet a Kodály, illetve Balaton Methodra, utóbbi Muzslai Franciscónak is inspiráció volt. Az ötlet kidolgozásán és a rendezésen túl gyártásvezetést is magára vállalta, mert annyira személyesnek érezte a zenés projektet, hogy ő akarta tartani mindenkivel a kapcsolatot.

Amire igazán büszke a filmmel kapcsolatban, hogy jól sikerült a hangrögzítés extrém körülmények között is. Eleinte viszont ez komoly feladatnak tűnt: „kitalálni, hogyan tudunk mozgó hajón és kenun stúdióhoz hasonló minőségű hangot rögzíteni, először nem tűnt ennyire jól kivitelezhetőnek.”

Negyedik Dimenzió – Pusztai Lőrinc sci-fi rövidfilmje

Pusztai Lőrinc diplomafilmje, a Negyedik dimenzió már az első percekben egyértelművé teszi, hogy itt valami nagyobb dolog a cél: erős alapkoncepció, híres színészek, a lehetőségekhez és a költségvetéshez képest profi látvány, Black Mirror-hangulat. Pusztai Lőrinc valóban egy nagyjátékfilmet akart készíteni, de a rendelkezésre álló források és idő miatt úgy döntött, hogy inkább egy pilotot készít a nagy koncepció promótálására.

Az alapötlet szerint 2050-ben járunk, amikor épp a Turul projekt készül: a projekt célja, hogy virtuális valóságban bármely magyar újraélhesse történelmünk „legdicsőbb pillanatait”, amivel a nemzeti öntudatot szeretné erősíteni az egyik katonazubbonyos pártelnök, a választások előtt pár nappal. A rendező szerint „kívülről úgy tűnhet, hogy nagyon a politikára lett kihegyezve a sztori, pedig nekem egyáltalán nem ez volt a célom. Egyszerűen elkezdtünk kiindulni különböző folyamatok logikáiból, amiket ma is láthatunk, és történelmi példákból, míg végül a filmben látható világkép alakult ki, mint egy lehetséges jövő.”

Pusztai az inspirációról azt mondta, hogy a Dark című német sorozat, a Mátrix, a Squid Game, a Blade Runner, a Westworld, és még sorolhatná, mi minden volt rá hatással. Pusztai a jövőben szívesen készítene sci-fiket, akár ennek a folytatását – habár a mai magyar filmgyártás alapján erre sok esélyt nem lát.

Egyébként egy meglepetésvendég, illetve meglepetéshang is van a filmben, Gulyás Márton, akivel kifejezetten ennek a filmnek a kedvéért vettek fel egy fikciós interjút.

Éjjel – Nagy Csongor Boldizsár horror rövidfilmje

Az valószínűleg az eddigiekből is egyértelmű volt, hogy az egyetemisták ugyan tévés műsorkészítő szakra jártak, elég nagy szabadságot kaptak a diplomamunkában, úgyhogy a sci-fi mellett egy horror is készült. A rendező, Nagy Csongor Boldizsár szerint „az emberekben van egy előítélet a horrorral kapcsolatban, hogy felszínes és csak az adrenalinfüggők élvezik,” pedig „ha jól van kezelve, akkor költségvetés szempontjából – ami itthon különösen fontos – más műfajokhoz képest nagyon hálás.”

Azt mondta, többek közt azért nyúlt a horror műfajához, mert mérlegelnie kellett a rendelkezésre álló költségvetést és „a még nem teljesen kiforrt írói, rendezői képességeimet. Azért gondoltam a horrort alkalmasnak, mert egy hatásos, kerek történetet képes átadni, egy-két helyszínnel, kevés szereplővel és kevés párbeszéddel.”

Ez a filmben is visszaköszön: a minimális szereplő, helyszín és történet ellenére is megvannak a maga pillanatai, képi ötletei, a végén pedig egy meglepő és erős lezárás. A lezárást többféleképp is lehet értelmezni, a rendezőnek is megvan a maga válasza – ezt viszont nem fogjuk leírni, nézze meg mindenki a 12 perces kisfilmet, és adja meg a saját válaszát.

HISZTRION – Solymos Kristóf rövidfilmje

A mentális beteg Ricardo López története inspirálta Solymos Kristóf kísérleti kisjátékfilmjét. Az uruguayi származású, de később Amerikában élő López élete utolsó szakaszában az izlandi énekesnő, Björk megszállottja lett. 1996-ban levélbombát küldött az énekesnőnek, majd egy „The best of me” feliratú festővászon előtt agyonlőtte magát. Solymos ezt a motívumot használta fel, hogy egy meg nem értett fiatal művész útkeresését bemutassa.

Solymos a filmjében a hisztrionikus személyiségzavar bemutatása mellett, szerette volna a művészeti elitet is kritizálni. A rendező szerint egy mű valódi minősége sokszor háttérbe szorul „az érvényesülés pedig ezáltal a kapcsolatoktól és a szerencsétől függ.”

Csak emlékeztetőül, a filmek a cikk megjelenésétől számítva 72 óráig, azaz december 30-án 16.30-ig érhetők el a Telexen.