„Egyszer minden kalandnak vége, és úgy döntöttünk mi ebben a több, mint 10 éve tartó, felfoghatatlanul csodálatos és sűrű kalandban idén megtaláltuk a kincset, tovább nem keresgélünk”
– lényegében így kezdődik az a Facebookra pénteken kora este feltöltött poszt, amelyben a Ricsárdgír zenekar bejelenti a feloszlását. Azt írják: „minden évben magunkra licitáltunk, és többször felmerült a feloszlás gondolata, mert ez sokkal inkább egy project volt, mint egy zenekar”.
Úgy érezték, hogy bár még sok van bennük, ezeket az energiákat már nem a Ricsárdgírbe invesztálnák, mert „többszörösen is elértük azt amit szerettünk volna, és a Ricsárdgír is sokkal jobban kinőtte magát, mint amire hivatott volt”.
Mielőtt folytatnánk a búcsúposzt ismertetését, jöjjön az együttes mostanra talán legismertebb dala, klipje, mindene (korábban az Ördögnóra vagy a Palvin Barbi volt talán ez):
És most vissza a búcsúzásra: azt írják, a fő céljuk mindig is az volt, írják, hogy kiderüljön, önerőből meddig tud elmenni egy zenekar, amiben nem zenészek alkotják a magot, és kiderüljön az is, hogy „hogyan tud egy látszólag underground punkos szintis zajzene teltházakat csinálni”. Most már „nem keressük ennek a lehetőségeit tovább, hiszen úgy hisszük minden sikerült”, és később lényegében ezt ismétlik meg azzal, hogy „többszörösen túlteljesítette magát a zenekar”.
A búcsú nem azonnal, ősszel még lesz néhány koncertjük, „elköszönünk három vidéki várostól, és januárban bemutatjuk a búcsúlemezünket”. Jövőre viszont már csak egy fellépésük lesz, májusban a Budapest Parkban tartanak búcsúkoncertet.
Majdnem végezetül néhány kötelező adat azoknak, akiknek a Ricsárdgír csak azt a sármos férfit jelenti abból a Julia Robertses filmből. Szentendrei kötődésű együttes, 2010-től számítják magukat zenekarnak. Három albumuk jelent meg, 2013-ban a Nincsen sárkány, 2016-ban a The Dark Side Of The Moon és 2019-ben a Rise of the Koala. Hülye vagy című kislemezük – vagyis ez az egy daluk – nemrég jött ki.
És most már tényleg végezetül: ha a legismertebb dalukat már fent láthatták is, most hadd helyezzem el itt azt a nótát, amivel – hogy egy korszakos nagy pályatársat idézzek – örökre szívembe zártalak, Ricsárdgír: