Szép a 250 éves Füvészkert, csak jót tenne neki egy kis frissítés
2022. május 22. – 11:38
A füvészkert alapításának 250. jubileumára megrendezett ünnepségsorozat egy kis pszichedéliával zárult: amint besötétedett, a kert több pontján sejtelmes zenével kísért fényjáték indult. Vetítések és fényinstallációk borították be izgalmas látvánnyal a növényeket – és fedték el, hogy a kert épített környezetére is ráférne egy tavaszi megújulás.
Szó szerint suttog és sóhajtozik a bambuszliget, a bambuszoszlopok mellett kamerákra emlékeztető hangszórók állnak ki a földből, és ha mindez nem elég, négyzetalakban kirakott fénycsövek villódznak a talajon. Vicsek Viktor audovizuális installációja egyszerre izgalmas, borzongató és bizarr. Szombat este, amint leszállt az éj, elindult a Varázslatos Füvészkert című program, az ELTE Füvészkert alapításának 250. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat záróeseménye.
Pár méterrel odébb a szivárvány színeiben világító, gyereknagyságú művízililiomok úsznak, még valamivel odébb szélmalomszerűen pörög egy fénycső, körülötte növényeken kúszik, pásztáz, ugrál sok színes fénycsík (Besnyő Dániel Fényhálózat című installációja). Mindez ködgéppel és a természet hangjai által sugalmazott zenével megküldve.
Fű, fa, virág a fényjátékok háttere. Kellemes, audiovizuális pszichedelikus élmény a májusi langyos estén.
Korábbi szabadtéri bulikra és filmekre kezd asszociálni néhány látogató; de az egészről többet nem is mondok, mert a szombati telt ház után vasárnap ismételnek, aztán a terveik szerint minden évben egyszer visszatérnének a szervező fénykertesek és a többi közreműködő.
A tavaly elindult negyedévezredes jubileumra szervezett emlékkiállítás május végéig még pont elcsíphető a kert közepén álló kastélyban, ahol vitrinekben elhelyezett tárgyakkal és nagy információs táblákon tárják fel a Füvészkert történetét. Első növényei 1771-ben Nagyszombatban, Magyarország első botanikus kertjében eresztettek gyökeret, aztán a kert több költözés után, 170 évvel ezelőtt telepedett le jelenlegi helyére, a Festetics-kertbe. Területéből fokozatosan egyre többet csippentett le a város, igazán híres pedig a Pál utcai fiúk megjelenésével lett.
Pár évvel ezelőtt voltam itt utoljára, ezért még jóval a sötétedés előtt körülnézek. A növények nagy része éppen a tavaszi programját futja (egyedül a Viktória-ház híres óriás-tündérrózsái okoznak kis csalódást, úgy emlékeztem, hogy a levelei sokkal nagyobbak és több is van belőlük), ezért rajtuk nem, az épületeken és az infrastruktúrán viszont annál inkább látszik, hogy nem feltétlen a mostani a kert történetének legvirágzóbb korszaka.
Információt bőven kap a látogató, az infrastruktúra vegyes; néhol kicsit hervatag, máshol teljesen rendben van, és, hogy ez mennyire esetleges: míg a beporzók megsegítéséről (és kedvenc őshonos virágaikról, mint amilyen a tavaszi sáfrány, az enyves szurokszegfű és az ujjas keltike) szóló táblák szépek, az egyik üvegház ajtaján rögtönzött alkoholos filctollas felirat hirdeti, hogy itt a mérsékelt éghajlati övezet növényeit mutatják be. A kastély épületére egész biztosan ráférne egy renoválás. És általában,
az teljes Füvészkert épített környezetének jót tenne egy tavaszi újjászületés.
Amúgy továbbra is kellemes hely, ha úgy tetszik, egy zöld oázis a betondzsungelben, és még mindig 8000 körül van az itt élő növényfajok és változataik száma, a nemzetközi vörös listás növényfajok száma pedig eléri a 300-at is (és nagyjából ugyanennyi a Magyarországon is védett növényfaj). Impozáns a 12 ezer tételes maggyűjteménye és a 30 ezer lapból álló herbáriuma, azaz préselt növénygyűjteménye. A Füvészkert amúgy nemzetközi magcsereprogramok tagja is és az oktatás mellett jelentős kutatómunkát is végeznek itt.
Mindez a jubileumi kiállítás infótábláiról – és a honlapról – derül ki. A tudnivalók tálalása kicsit olyan tanárbácsis, néha túlságosan szakmai; például, ha már szóbahozták, miért csak a latin nevét írták ki a világ legnagyobb magjának? Lodoicea maldivica = tengerikókusz, és már a Wikipedia-oldala kész kaland, tele van izgalmas legekkel.
A kétéjszakás fényjáték sokat dob ugyan az amúgy is szép helyszínen, ám a rengeteg értéket és az ismeretterjesztés módját is érdemes lenne leporolni kicsit – ha úgy tetszik, ráférne egy alapos metszés és tápoldat. (Példaként az ingyenes és parádés kávézóval felszerelt dublini botanikus kert vagy a Rio de Janeiro-i Jardim Botanico ugrott be, mondjuk mindkettőnek megkönnyíti a dolgát a helyi éghajlat, ezért legyen inkább a prágai botanikus kert, ami ugye minden tekintetben közelebb van hozzánk).
Mindent egybevetve érdemes csak úgy, bármikor elmenni a Fűvészkertbe? Abszolút. És a vasárnapi fényjátékra? Arra is, tuti tippünk a fotóállvány és a felpattintós kempingszék.
