Meghalt A kőszívű ember fiai és A Pogány Madonna operatőre

2022. március 30. – 19:30

Másolás

Vágólapra másolva

Kilencvenhárom éves korában meghalt Hildebrand István Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, rendező, a nemzet művésze, a magyar és egyetemes filmtörténet meghatározó alakja, aki a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőri életművével rendelkezik – közölte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az MTI-vel.

Hildebrand István a magyar filmművészet minden műfajban kísérletező operatőre, nemzedékének egyik legtehetségesebb képviselője volt. Olyan egyéniség, akinek munkáját formagazdagság, plasztikus fényhatások, kitűnően választott beállítások, és biztos technika jellemzik, emellett bravúros, újító technikai megoldások, optikai trükkök mesteri kivitelezője, olvasható a Nemzet Művésze díjat gondozó MMA méltatásában.

Hildebrand István 1928. szeptember 26-án Budapesten született, 1946 és 1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőr szakán tanult. Híradó-operatőrként dolgozott az Új Magyar Filmirodánál, a Híradó- és Dokumentumfilmgyárnál, a Hunnia Filmgyárban, majd a Budapest Filmstúdióban.

 Hildebrand István Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, rendező – Fotó: Cseke Csilla / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Hildebrand István Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, rendező – Fotó: Cseke Csilla / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

1952 és 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1952 és 1957 között rövidfilm-, 1957-től játékfilm-operatőr. 1970-től tíz évig a Mafilm Nemzetközi Stúdió főoperatőre volt. 1986-tól a Pannónia Filmstúdió főoperatőre, 1991-től a Videovox Stúdió produkciós és művészeti vezetője volt.

Sajátos megvilágítások kiemelkedő mestereként a hatvanas évek legnépszerűbb, leglátványosabb produkcióiban dolgozhatott Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként.

Ő volt az operatőre az 1965-ben és 1966-ban készült Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és A kőszívű ember fiai című, Jókai Mór regényklasszikusain alapuló műveknek.

Szintén operatőre volt az 1960-as Merényletnek, amelyben olyan bravúros vizuális megoldásokat alkalmazott, mint a szubjektív szemszög és a vízszintes síkot függőlegesként ábrázoló felső gépállás. Operatőri munkái között volt az 1963-ban bemutatott Kertes házak utcája című alkotás is, amely formai szempontból közel áll Antonioni filmjeihez, vagy a Foto Háber, ahol autentikus életképeket mutathatott meg a korabeli pesti kolorlokálból.

Kiválóan jelenítette meg a hatvanas évek végi „frizsiderszocializmust” az 1969-ben bemutatott A veréb is madár című alkotásban. A hetvenes években olyan nemzetközi tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály és a Mozart.

Kevés film akad a magyar filmtörténetben, amely annyira kihasználná a mozi piktoriális lehetőségeit, mint az 1980-as Nárcisz és Psyché, Bódy Gábor remekműve. Ebben Hildebrand István operatőr gyakran káprázatosan intenzív fényekben fürdeti a szereplőket, és rendre speciális szűrőkkel koszolja, párásítja vagy tükrözi a filmképet – emelik ki a méltatásban.

Utolsó munkáinak egyike a máig közkedvelt, szintén 1980-ban készült A Pogány Madonna volt.

Kövess minket Facebookon is!