„Áprilisban húzzuk el a nótájukat”: Orbán kampánymódban adta át a Városligetben a Magyar Zene Házát, majd Szakcsi Lakatos Béla eljátszotta a Piros volt a paradicsom, nem sárga című Fidesz-lakodalmast

2022. január 22. – 13:19

„Áprilisban húzzuk el a nótájukat”: Orbán kampánymódban adta át a Városligetben a Magyar Zene Házát, majd Szakcsi Lakatos Béla eljátszotta a Piros volt a paradicsom, nem sárga című Fidesz-lakodalmast
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Magyar Zene Háza megnyitójára – fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Másolás

Vágólapra másolva

Szombat délben, a magyar kultúra napján átadták a Magyar Zene Házát a budapesti Városligetben. A Liget Projekt keretében, 30 milliárd forintból emelt épület a japán Fudzsimoto Szú tervei alapján jött létre. Ünnepi beszédében Orbán Viktor azt állította, hogy mi magyarok kulturális expanzióban vagyunk, majd a zenéről arra asszociált, hogy áprilisban el kell húzni a baloldal nótáját.

A Magyar Zene Háza a maga különleges, egyeseket varázsgombára emlékeztető megjelenésével, organikus, lebegő tetőszerkezetével, üvegfalú koncerttermével és az első beszámolók szerint remek akusztikájával bizonyára a budapesti zenei színtér fontos intézménye lesz, amit sokan látogatnak majd olyanok is, akik egyébként nem feltétlenül szimpatizálnak a Városliget zöldfelületét csökkentő, a tiltakozások ellenére megvalósított kormányzati Liget Projekttel, aminek ez az épület az egyik ikonikus létesítménye.

Az ünnepélyes átadást a Magyar Kultúra Napjára tették. Kölcsey 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt, amiről ma különféle módokon emlékeznek meg: a gimnáziumokban a diákok középiskolai felvételivel kénytelenek foglalatoskodni, egy sor intézmény saját programokat szervezett, a politikusok pedig már láthatólag kampányhangulatban kulturalizálnak. Kubatov Gábor Kölcsey-idézettel, Kósa Lajos szolid kommunistázással, Varga Mihály Pilinszkyvel, Tuzson Bence székely kopjafákkal, Hollik István Kodállyal és néptáncosokkal, Dömötör Csaba pedig rögtön egy ötvenes listával, hogy miket tett a kormány „kultúránk védelméért és erősítéséért”.

Ezek után nem volt túl meglepő, hogy miközben emelkedett, ünnepi pillanatról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy nem most van a politikai revans ideje, Orbán Viktor miniszterelnök is rövid kortesbeszédet kanyarított a Magyar Zene Háza ünnepélyes átadása alkalmából.

Orbán először azzal foglalkozott, hogy miként lehet az, hogy „egy japán elme alkotta térben mi magyarok otthon érezzük magunkat”, és ezt a kérdését „a japán és a magyar géniusz közötti közelség” gondolatával válaszolta meg magának, majd a harmincas évek rokonságkutatására, a japán-magyar közös leszármazást fantáziáló turanizmusra utalt – arra nem tért ki, hogy a japán-magyar rokonság a turanizmuson belül is az elborultabb, áltudományos vonalba tartozott, ami a korabeli nyugatellenesség révén vált bizonyos körökben népszerűvé.

Orbán ezután arról beszélt, hogy máshol a kulturális intézmények a járvány miatt inkább bezárni szoktak, nálunk viszont „itt áll teljes fényében ez a lenyűgöző új intézmény”. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban holtversenyben a legmagasabbak az Európai Unióban, pedig 2010-ben még a középmezőnyben voltunk ebben a tekintetben.

Tényleg mi költünk a legtöbbet kultúrára?

GDP-arányosan úgy tűnik, igen: a legutóbbi elérhető Eurostat-adatok szerint Magyarország GDP-arányosan 1,1 százalékot költött kulturális kiadásokra 2019-ben, amivel Észtországgal és Izlanddal holtversenyben az elsők a kontinensen.

Orbán hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”.

„Mi magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda”

– hangsúlyozta. Orbán szerint a Liget Budapest Projekt Európa legnagyobb kulturális beruházása, amiért a megnyitón Tarlós Istvánnak mondott köszönetet, mert akkor „olajozott volt az együttműködés a kormány és a főváros között”.

Innentől kompromisszummentes kampányszöveg jött: mint kiderült, Orbán szerint jelenlegi formájában a Liget projekt egy torzó, de az áprilisi választások után „le akarják zárni ezt a vitát”. Ezután arról beszélt, hogy az országgyűlési választás tétje nem egy Nyugat-Kelet konfliktus, hanem „egy Nyugat-Nyugat konfliktus”, a kontinensen kulturális elidegenedés fenyeget, a Fidesz az európai kultúrát akarja egyben tartani.

„Áprilisban húzzuk el a nótájukat”, utalt a miniszterelnök a baloldalra a Magyar zene Háza ünnepélyes átadásán.

A magvas gondolatot bent a koncertteremben Szakcsi Lakatos Béla húzta alá egy határozott tussal: a Kossuth-díjas Nemzet Művésze jazz-zongorista, aki tavaly még azt mondta, hogy ő nem akar „a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán”, a Fidesz lakodalmas kampánynótáját, a piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű népies politikai műdalt játszotta el a Magyar Kultúra Napján, a Magyar Zene Házának ünnepélyes átadásán.

Kövess minket Facebookon is!