Picasso egykori múzsája 100 évesen is fest, és Budapesten állítja ki képeit

2021. december 08. – 20:43

Picasso egykori múzsája 100 évesen is fest, és Budapesten állítja ki képeit

Másolás

Vágólapra másolva

Nem jellemző, hogy az ember nyolcvanévesen ér szakmailag a csúcsra. Françoise Gilot festőnő, Picasso egykori múzsája ebben sem a megszokott utat járta, mert bár egész életében alkotott, 80 éves korára vált igazán elismertté. Ő volt az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót, és a Picasso-múzsáktól eltérően nem omlott össze, hanem új életet kezdett, kétszer férjhez ment, és most épp századik születésnapját ünnepli. Képei az elmúlt hetekben rekordáron keltek el, és a jubileum alkalmából Budapesten is kiállították alkotásait.

Aki nem olvasta Françoise Gilot Életem Picassóval címen magyarul is megjelent könyvét, annak egy ikonikus Robert Capa-fotóról lehet ismerős a festőnő: tengerparti jelenet, Gilot lépdel elöl, mögötte Picasso egy napernyővel óvja a napsütéstől, a háttérben Capa unokaöccse nevet. Gilot a fotó alapján egy gondtalan, domináns dáma, Picasso az alárendelődött védelmező. A valóság azonban nagyon távol volt ettől a képtől.

A fotó öt évvel azután készült, hogy megismerkedtek. Találkozásukkor Gilot 21, Picasso 61 éves volt. Gilot-t nagy festőreménységnek tartották, Picasso a világ legünnepeltebb művésze volt. Gilot elég korán tudta, mit akar: ötéves korában kijelentette, hogy festő lesz (édesanyja akvarelleket festett, és kerámiákat is készített), aztán üzletember apja hatására mégis a jogra iratkozott be. Amit végül nem fejezett be, de a művészeti világban később nagy hasznát vette az itt szerzett tudásnak. Iskolái mellett is folyamatosan alkotott; egyik első tanára – és 60 éven át jó barátja – a magyar Rozsda Endre volt. Tőle eredeztethető Gilot Budapest iránti elkötelezettsége, de erről majd később.

A Gilot-ról és Picassóról készült Capa-fotó egy barcelonai Picasso-kiállításon 2019-ben – Fotó: LLUIS GENE / AFP
A Gilot-ról és Picassóról készült Capa-fotó egy barcelonai Picasso-kiállításon 2019-ben – Fotó: LLUIS GENE / AFP

Gilot húszévesen már festőként gondolt magára, két évvel később, 1943-ban, Párizsban rendezte első kiállítását egy barátjával közösen. Egyik este a kiállításukról egy étterembe mentek, ahol Picasso is jelen volt, és egy tál cseresznyével a kezében mutatkozott be nekik. Innentől kezdve tíz éven át tartott a kapcsolatuk, és még évtizedekig ez a mozzanat érdekelte leginkább a világot, ha Gilot neve felbukkant valahol. Eleinte szenvedélyes, majd inkább viharos napokat éltek át dél-franciaországi otthonukban.

„Az oroszlánok oroszlánokkal párosodnak – nem egerekkel”

– jellemezte kapcsolatukat az álszerénynek semmiképp sem nevezhető Gilot.

Picassót számos közismert művészi és intellektuális erénye mellett nagyon karizmatikus, ám nehéz természetű, önző és uralkodó emberként írta le a környezete. Gilot-val sosem házasodtak össze, de közös gyerekeik, Claude és Paloma már megvoltak, amikor a nő először gondolt arra, hogy szakít Picassóval. Előbb ultimátumot intézett hozzá: vagy újragondolják kapcsolatukat, és több egyenlőség és szabadság jut neki, vagy elhagyja. Zavarta az is, hogy Picasso újrakezdte csapongó-csajozós életformáját. Két évig töprengett, aztán mivel semmi nem változott, fogta az akkor négy- és hatéves gyerekeit, és Párizsba költözött velük. Innentől leginkább festett, és a gyerekeinek élt.

Mit mondott Picasso, amikor elhagyta? – kérdezték pár évvel ezelőtt egy interjúban Gilot-t.

„Merde – ennyit” (franciául kb. „szar ügy”).

A festőlegendát nem érintette túl jól a szakítás, és bosszút állt: miután Gilot elhagyta, megfenyegette a műkereskedőket, hogy ne vásárolják volt múzsája alkotásait, mert ha mégis, akkor tőle nem kapnak többé semmit. Eközben Gilot úgy érezte, hogy művészként épp elég nagy károkat okoz neki, hogy a külvilág csupán Picasso szeretőjeként gondol rá. Pedig a Picassóval töltött tíz évben is alkotott, főleg ceruzarajzokat készített. Több művészettörténész szerint a tízéves kapcsolat visszavetette Gilot kibontakozó festői karrierjét. Megtörni a jelek szerint nem tudta, mert miután kikerült Picasso hatása alól, lépésről lépésre magára talált.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

1964-ben megírta az Életem Picassóval című könyvet, ami nemzetközi bestseller lett, bár megjelenését Picasso több jogi nekifutással is megpróbálta elkaszálni. A könyvvel sok más mellett az volt a célja, hogy a gyerekeit ne semmizzék ki a Picasso-örökségből. Az eladásokból befolyt összegből Claude-ot és Palomát támogatta abban, hogy Picasso törvényes örökösei lehessenek.

Az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót

Gilot volt az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót, és maradandóbb károk nélkül tovább tudott lépni – a festőóriás többi múzsája idővel öngyilkos lett, vagy megbomlott elmével fejezte be az életét. Mindez a 100 évesen is meglehetősen aktív Gilot imázsától nagyon távol állt.

Több interjúban is elmondta, hogy bár közös történetük egyértelműen lezárult, Picasso volt élete legnagyobb szenvedélye. Noha később kétszer is férjhez ment, elmondása szerint sosem élt és szeretett annyira intenzíven, mint abban a tíz évben. Első férje a szintén festő Luc Simon volt, akitől lánya született, második férje a világhírű amerikai kutatóorvos Jonas Salk, korának Karikó Katalinja, aki feltalálta a gyermekbénulás elleni oltást. Vele 25 évet élt boldog házasságban, „egymás citadelláiként”, a férfi haláláig. Gilot jelenleg New Yorkban él, korábban évtizedeken át párizsi és amerikai stúdiója között ingázott.

„Gilot-t már nem Picasso múzsájaként, hanem önálló művészként tartja számon a világ, életműve az elmúlt 20 évben került igazán a helyére” – mondja róla Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője, aki öt évvel ezelőtt személyesen is találkozott a festőnővel New York-i műtermében.

Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője – Fotó: Bődey János / Telex
Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője – Fotó: Bődey János / Telex

A galéria Rozsda Endrének, a Párizsba emigrált magyar festőnek köszönheti a Gilot-kapcsolatot. Egyszer ugyanis úgy alakult, hogy a galériát vezető Szalóky Károly épp Rozsda Endrét látogatta meg Párizsban, aki egy közös ebéd alkalmával bemutatta Gilot-nak. Innentől kezdve képviseli a Várfok Galéria a művészt a közép-kelet-európai régióban. Gilot rendszeresen eljött budapesti kiállításainak megnyitójára, amíg az egészségi állapota ezt lehetővé tette. Utoljára 2007-ben járt Budapesten. Most a GILOT100 című jubileumi kiállítással tisztelegnek előtte, ami a festőnő 100. születésnapján nyílt meg.

Befutni 80 és 100 között

Gilot – aki mindig is egészséges öntudattal felruházott, önreflexív ember volt – 77 évesen egy interjúban ezt mondta: „Azt hiszem, most készítem a legjobb festményeimet.” A jelek szerint nem tévedett, és ezt igazolja a művészvilág is.

Több dolog is közrejátszhat abban, hogy Gilot 80 éves kora körül és után futott be igazán. Pályája az évtizedek során lassan felfelé ívelt, annak ellenére is, hogy a szakma egy része sokáig csak Picasso múzsáját látta benne. Gilot ugyanakkor saját felfogása szerint sosem élt Picasso árnyékában, mesterének sem őt tartotta, hanem Georges Braque-ot és Matisse-t. Sokszor hangoztatta, hogy közös életük során nem stílusbeli fogásokat lesett el Picassótól, hanem sokkal inkább az hatott rá, ahogyan Picasso dolgozott, koncentrált munka közben, és ahogyan kizárta a külvilágot. És bár előfordulnak Picasso stílusjegyeire emlékeztető vonások Gilot korai munkáiban, idővel kialakult saját – sokat változó, de – elsősorban kolorista stílusa.

Francoise Gilot egyik Budapest-képe és a képen Gilot látható a saját festménye előtt – Forrás: Várfok Galéria
Francoise Gilot egyik Budapest-képe és a képen Gilot látható a saját festménye előtt – Forrás: Várfok Galéria

Kései befutása szempontjából az a tény sem mellékes, hogy pályája kezdetén a művészeti világban még sokkal nehezebb volt nőként érvényesülni, és évtizedekig erős férfidominancia jellemezte a szakmát. Ugyanakkor Gilot már a 60-as években kapott a Tate Gallery igazgatójának közbenjárására londoni műtermet, és sorra rendeztek neki kiállításokat Londonban, majd egyre többet Amerikában; nemcsak galériákban, hanem múzeumokban is.

Kezd a világ nyitni a női művészek felé

Kovács Krisztina szerint nem véletlen, hogy Maurer Dórának 2019-ben nyílt egyéni kiállítása a Tate Modernben vagy hogy Celebrating 400 Years of (Women) Artists címmel rendezett idén tavasszal árverést a londoni Sotheby’s, ahol 400 év női alkotói szerepeltek, és Gilot egyik képe, a Paloma gitárral több mint egymillió dollárért kelt el. Mindezek fényében a művészettörténész szomorúnak tartja, hogy magyar múzeumban nincs Gilot-kép, miközben a művész látogatásai után egyrészt festett Budapest-képeket, másrészt egyre több alkotása került be világhírű múzeumokba, magángyűjteményekbe.

Nevezhető a sors fricskájának (a fintor kifejezés itt talán enyhe lenne), hogy Gilot 2011-ben már befutott művészként került ismét egy fedél alá Picassóval: kettős kiállításuk nyílt a Gagosian Galleryban, New Yorkban, ahol Gilot már mint önálló alkotó jelent meg. Picasso ebbe beleszólni már nem tudott, hiszen ekkor már majdnem negyven éve halott volt.

Gilot egyre növekvő elismertségét mutatja az is, hogy egy éven belül második festménye is rekordáron, 1 200 000 amerikai dollárért (kb. 404 millió forintért) kelt el nem sokkal a művész 100. születésnapja előtt, a hongkongi Christie’s-aukción. „Ezek a sikerek most óriási áremelkedést hoznak magukkal, és a szakértők szerint még nem érték el a csúcsot. Elégedettség töltheti el azokat a gyűjtőket, akik hallgattak a tanácsunkra, és az elmúlt években műveket vásároltak” – mondja Kovács Krisztina. Mára „elképesztő, múzeumi kvalitású művek kerültek magyar tulajdonba” – és ebben egész biztosan szerepet játszik a korábban említett párizsi ebéd is.

Fotó
Fotó

Tartással végigcsinálni egy életet

„Én leginkább a színek festője vagyok. (…) Olyat alkotok, ami a bensőmből ered. (…) Költői állapotot csapolok meg egy darab ceruzával és papírral” – mindezeket Gilot mondja magáról a Várfok Galéria 2016-os videójában.

Az aktuális, jubileumi tárlat a 30-as évek végétől a 2000 utáni legújabb alkotásokig mutatja be Gilot műveit. A Picasso-korszakból is láthatók alkotások, és kiállítottak magyar magángyűjteményekből is képeket; festmények, monotípiák, grafikák, lebegő vásznak; absztraktabb és figurálisabb alkotások láthatók a falakon. Az utca túloldalán található úgynevezett Projekt Roomban pedig Gilot és Rozsda Endre barátságára reflektál egy minitárlat, és erről a barátságról simán lehetne egy ennél is terjedelmesebb cikket írni. „Gilot személye vonzza az elképesztő sztorikat, és nőként is inspiráló, hogyan lehetséges tartással végigcsinálni egy életet” – összegzi az életművét Kovács Krisztina.

A kiállítás iránti nagy érdeklődés miatt a tárlatot 2022. január 29-ig meghosszabbítják.