Évtizedekre nyoma veszett a megfejthetetlen témájú Csontváry-festménynek, most minden idők legdrágább magyar képe lehet

A 20. század elején alkotó Csontváry életműve nem igazán nagy, ha csak a képek számát nézzük, körülbelül száz darab maradt fenn utána. Ezek közül a legtöbb, nagyjából hetven valamilyen közgyűjtemény része, így nagyon ritkán fordul elő, hogy bármelyik festményét elárverezik. Kelen Anna művészettörténész a Titokzatos sziget bemutatóján azt mondta, a rendszerváltás óta eltelt bő harminc évben ez lesz a hetedik Csontváry-kép, amelyre licitálni lehet.

Csontváry néhány képe mindenki által ismert, elég csak a Magányos cédrust, az Önarcképet vagy A taorminai görög színház romjait említeni. Csontváry a műgyűjtők körében is népszerű, így képeinek nem véletlenül magas a kikiáltási ára. A két legutóbb elárverezett Csontváry-festményért, (Szerelmesek találkozása és a Traui tájkép naplemente idején) 230, illetve 240 millió forintot fizettek. Utóbbi egyben rekordösszeg is, ez a legtöbb, amit valaha magyar festményért fizettek. Kelen Anna azt mondta, hogy a kikiáltási ár meghatározásánál ezeket az előzményeket is figyelembe vették. „Egy ez rendkívül látványos, kifejezetten szép festmény, amellyel kifejezetten jól lehet együtt élni. Ez is szerepet játszott az ár meghatározásánál, ahogy az is, hogy a festő melyik korszakából származik, milyen a témája, milyen méretű a kép” – mondta a művészettörténész.

Arra számítanak, hogy a december 19-én a Kongresszusi Központban tartandó aukción 300-400 millió forintot is megadhatnak a képért.

A Titokzatos sziget képet, amelynek az eredeti címe nem ismert, Csontváry 1903-ban festette, az ezután következő néhány évtizedben a festmény sorsáról keveset tudni, szinte nyom nélküli, feltehetőleg egy magánygyűjtő birtokában volt. A kép aztán az 1970-es években „került elő”, egy 1977-es BÁV-aukción kelt el néhány ajánlat után 85 ezer forintért, ami akkoriban magas árnak számított. Az árverés előtt természetesen bírálaton is átment a kép, de nem lett túl hízelgő a végeredmény, ahogy azt az Artmagazin egyik 2013-as cikkében írták. A hitelességével kapcsolatban nem merültek fel kételyek, de a bizottság a jelzés nélküli képet gyenge kvalitásúnak minősítette.

A múzeumi védettséget is kapó festmény ezután megint eltűnt a kutatók radarjáról, nem került be egy 1994-es kiállítás anyagába, amely akkor minden korábbinál teljesebben vonultatta fel a Csontváry-életművet, és nem került be Romváry Ferenc 1999-es Csontváry-kötetébe sem. Az Artmagazin szerint ez azért lehetett, mert a kutatók nem találtak a képpel egykorú vagy későbbi hiteles forrásokat, amelyek bizonyították volna az eredetét.

A kép története mellett legalább ilyen rejtélyes az is, hogy mit is akar pontosan ábrázolni.

„Csontváryt sokszor nagyon sajátos fantáziavilága inspirálta, de ennél a képnél a személyes élményei is tetten érhetők. Málta mellett szörnyű viharba került a hajója, ez traumatikus élmény volt számára”

– mondta Kelen Anna, aki szerint nem zárható ki az sem, hogy az 1879-es szegedi árvíz élményei is visszaköszönnek, ahol Csontváry önkéntes munkát vállalt.

A festmény világa szürreális, a viharos tengerben álló szigeten fehér, talán táncoló szellemalakok tűnnek fel egy fal vagy kerítés tetején, míg a fal egy pontján egy festmény a festményben részlet látszik. Az ezen szereplő lovas figurák élesen elütnek a kép többi részétől.

„Csontváryt legendák és rejtélyes övezték, és ez azóta is tart. Ennek a képnek sem fogjuk valószínűleg sosem megtudni a pontos megfejtését. Csontváry sok írást hagyott hátra, de nehéz kibogozni ezekből, hogy mi a valóság, és mi az, ami már csak az ő fantáziája. Vannak olyan elméletek, hogy nem is élő alakokat látunk a festményen, hanem a holtak szigetét festette meg. 1903–04-ben még született pár hasonló kompozíció kosztümös figurákkal, de határnak is számít ez a kép, ezután már nagyon nagy méretű vásznakat festett Csontváry.”

„Igazi remekmű ez a festmény, ma is frissnek hat, megjelenik rajta a színskála minden egyes színe, és a térszerkezet is egyedülálló” – mondta Kelen. Egyszerre sötét és világos, a színes égbolt, a viharban hajladozó fák, a kicsapó hullámok rendkívül mozgalmassá is teszik.

Csontváry mítosza csak folytatódott a halála után. Öntörvényű festő volt, akit nem lehetett eltéríteni. A fantáziája, a víziója az, ami egyedülállóvá teszi. Egy legenda szerint egyszer Picasso azt kérte, hogy egyedül nézhesse meg Csontváry képeit egy kiállítás termében. Mikor kijött, állítólag ezt mondta: „Én nem is tudtam, hogy létezik nálam is nagyobb festő.”

Hazatérnek a magyar festmények

A Virág Judit Galéria a Csontváry mellett két másik, ritkaságnak számító festményt is aukcióra bocsát. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel képét árverezik el, 44 és 30 millió forint lesz a kikiáltási áruk.

Virág Judit szerint ritka, hogy egy festményről nagyon pontosan tudják, hogy mikor készült, és ki szerepel rajta. Rippl-Rónai képe azonban ilyen. Az elegáns úriasszony nem más, mint egy másik festő, Kunffy Lajos felesége, Tiller Ella. A két család jó barátságban volt egymással, Párizsban és Kunffy somogytúri birtokán is összejártak, és a festők gyakran megfestették egymás családtagjait is. Tiller Ellát a somogytúri kertben festette meg 1909 nyarán Rippl-Rónai a rá jellemző úgynevezett kukoricás stílusban, azaz barna kukoricaszemet idéző pöttyöket vitt fel a hordozó felületre.

A magyar avantgárd festészetnek több gócpontja volt, fontos helyszínnek számított a 20. század elején Berlin és Párizs is, de Kassa és Pozsony szerepe is kiemelkedő. Schönberger Armand is többször kiállított a mai Szlovákia területén, így festményeit ott is megvásárolták. A Virág Judit Galéria küldetésének tartja, hogy a kiemelkedő magyar festmények hazakerülhessenek, és az itthoni közönség is láthassa azokat, így a Schönberger-képet is ennek szellemében szerezték meg egy szlovák családtól.